A rendszerelmélet és általában a rendszerszemlélet központi fogalma a rendszer fogalma. Sok szerző elemezte ezt a fogalmat, és különböző formalizáltsági fokú rendszerdefiníciókat dolgozott ki. A definíció a rendszer nyelvi modellje, ezért a modell céljaiban és követelményeiben mutatkozó eltérések eltérő definíciókhoz vezetnek.
A szakirodalomban számos, általános és specifikus rendszerdefiníció található. Ezek a definíciók a tevékenység különböző területeit tükrözik — tudományos, mérnöki, társadalmi vagy gazdasági területet. Ennek megfelelően a rendszer meghatározásának három különböző szemlélete különböztethető meg:
- a rendszert egymással összefüggő anyagi objektumok komplexumaként tekintik — ez a megközelítés kényelmes természeti objektumok vagy anyagi termelési folyamatok vizsgálatához;
- a rendszer két különálló elemből áll: (1) anyagi objektumok halmazából, és (2) ezen objektumok állapotaira vonatkozó információból. Ez a megkülönböztetés képezi az anyagi termelés irányítási folyamatainak leírásának alapját;
- a rendszert tisztán információs entitásként tekintik, vagyis kapcsolatok (kapcsolódások, információk) bizonyos komplexumaként. Ezt a megközelítést a társadalmi-gazdasági kapcsolatokkal és irányítási folyamatokkal kapcsolatos problémákban alkalmazzák.
A rendszer olyan kifejezés, amelyet akkor használunk, amikor a vizsgált vagy tervezett objektumot valami egészként, összefüggőként és összetettként kívánjuk jellemezni — olyasvalamiként, ami nem mutatható be azonnal teljes és kimerítő formában, nem ábrázolható szemléletesen, nem jeleníthető meg grafikusan, és nem írható le matematikai kifejezéssel, képlettel, egyenlettel vagy hasonlóval.
Az objektum rendszerkénti ábrázolásának különböző szakaszaiban, különböző konkrét helyzetekben a rendszer eltérő definíciói alkalmazhatók. Ahogy a megértés elmélyül, és az ember a leírás magasabb szintjére vagy a vizsgálat egy másik szakaszába lép, a rendszer definícióját nemcsak lehet, hanem kell is pontosítani.
Az absztrakció legmagasabb szintjén, ahol minden rendszer tulajdonságai általánosításra kerülnek, két, egymást kiegészítő rendszerdefiníció adható meg, amely az emberi tevékenység két legfontosabb aspektusának — a valóság megismerésének és a rá gyakorolt visszahatásnak — felel meg:
- a rendszer az objektumok tulajdonságainak és kapcsolataiknak a szubjektum tudatában való tükröződése a kutatás és megismerés feladatában;
- a rendszer olyan módszer, amellyel a szubjektum kapcsolatba lép az objektumokkal, felhasználva azok tulajdonságait és a köztük lévő kapcsolatokat olyan célokra, mint a tervezés, üzemeltetés vagy irányítás.