Választás (döntéshozatal)

Választás — az a folyamat, amelynek során egy személy bizonyos alternatívákat részesít előnyben mások közül, vagy meghatározott lehetőségekről mond le más lehetőségek javára. A választás lehet tudatos és racionális, de intuitív vagy impulzív is, a feltételektől, a céloktól és a döntéshozó szubjektum sajátosságaitól függően.

Döntés és választás

A „döntés" fogalma többjelentésű, és az alábbi értelmezéseket foglalja magában:

• mint a szubjektum által mérlegelt elérhető alternatívák halmaza;
• mint az előnyös változat megkeresésének folyamata, amely magában foglalja az elemzést, összehasonlítást és értékelést;
• mint a választás eredménye — a legjobbnak ítélt konkrét alternatíva;
• mint vezetői vagy normatív aktus, amely utasítás, rendelet, bírósági határozat stb. formájában jelenik meg.

A tulajdonképpeni döntéshozatal (angolul decision making) — az intellektuális tevékenység egy speciális fajtája, amely a lehetséges változatok közül a legjobb (vagy elfogadható) változat (vagy változatkészlet) megalapozott kiválasztását foglalja magában, számos tényező és korlát figyelembevételével.

A választás formalizálása

A rendszerelemzés, a műveletelemzés és a döntéselmélet keretein belül a választás az alternatívák halmazán végzett műveletként értelmezhető, amelynek eredménye a kiválasztott (megengedhető, előnyös) alternatívák részhalmazа. A gyakorlatban legtöbbször egyetlen változatot választanak ki, de ez nem kötelező feltétel.

A választás folyamata szorosan kapcsolódik az optimalizáláshoz — egy adott célfüggvényt maximalizáló vagy minimalizáló alternatíva kiválasztásához. Ez teszi a választást a hatékonyság, az irányítás és a tervezés elméleteinek központi elemévé.

A választás feltételei

A választás különböző információs és működési feltételek között megy végbe, amelyek meghatározzák az alkalmazott módszerek jellegét:

• Bizonyosság feltételei mellett — minden paraméter és következmény ismert. Ebben az esetben feltételezik, hogy: az összes lehetséges alternatíva ismert; minden változat következményei egyértelműen meghatározottak; a környezet reakciójában nincs véletlenszerűség vagy változékonyság a választott cselekvésre.
• Kockázat feltételei mellett — az eredmények valószínűségi jellemzői ismertek. Minden döntésnek több lehetséges kimenetele van; minden kimenet meghatározott valószínűséggel kapcsolódik össze; a valószínűségek vagy statisztikai adatokból ismertek, vagy megalapozottan becsülhetők (szakértői vagy empirikus úton).
• Bizonytalanság feltételei mellett — nincs elegendő információ a kimenetelек és valószínűségek értékeléséhez. Ebben az esetben: a valószínűségekre és következményekre vonatkozó megbízható információ hiányzik; csak durva, minőségi vagy szakértői becslések lehetségesek; a környezet viselkedése kiszámíthatatlan, vagy az információ nem elegendő formális modell felépítéséhez.

A választás módjai

A választás módjai lehetnek:

• egyszeri — a választás egyszer történik meg;
• ismétlődő — hasonló döntések többször kerülnek meghozatalra (például az operatív irányításban).

Az alternatívák értékelésének szempontjai lehetnek egydimenziósak vagy többkritériumosak (lásd többkritériumos optimalizálás), illetve lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek is.

A racionalitás korlátai

A gyakorlatban a választás folyamata gyakran az alábbi feltételek között zajlik:

• hiányos, ellentmondásos vagy megbízhatatlan információ;
• a hiba magas költsége;
• idő- és erőforráshiány;
• az ember korlátozott kognitív képességei.

Ez megköveteli a kompetencia, az intuíció és a gyakorlati tapasztalat bevonását, valamint az automatizált döntéstámogató rendszerek és a gyorselemzési módszerek alkalmazását.

Racionális és optimális választás

Racionális választás — a döntéshozó preferencia-rendszerének megfelelően elvégzett, szubjektíven megalapozott választás, még akkor is, ha a feladat nem minden paramétere formalizálható. Ez magában foglalja:

• belső logika meglétét (például a preferenciák tranzitivitását és ellentmondásmentességét);
• kizárási és kompenzációs eljárások alkalmazásának lehetőségét;
• az értékek és a változatok elfogadhatóságára vonatkozó egyéni becslések figyelembevételét.

Optimális választás formalizált modellek keretein belül valósul meg, amelyekben adott:

• egyértelműen meghatározott célfüggvény;
• a megengedhető alternatívák meghatározott halmaza;
• olyan szempontok, amelyek alapján minden alternatíva értékelhető és összehasonlítható.

Kollektív választás

Számos feladatban a döntéseket személyek csoportjai — testületek, zsűrik, bizottságok, tanácsok, szavazók stb. — hozzák meg. Ebben az esetben felmerül az egyéni preferenciák kollektív döntéssé való összesítésének feladata.

Ehhez szükségesek:

• formális egyeztetési és szavazási eljárások;
• a kompromisszum elérésének módszerei;
• védelem a kollektív választás manipulációival és paradoxonaival szemben (lásd Arrow-paradoxon, Condorcet-tétel stb.).

Kapcsolódó tudományterületek és irányok

A választással összefüggő további szempontok részletesen az alábbiakkal foglalkozó területeken vizsgálhatók:

• Hasznosságelmélet — az alternatívák értékelése preferenciafüggvények segítségével;
• Játékelmélet — stratégiák választása az érdekek kölcsönhatásának feltételei mellett;
• Döntéselemzés — döntések értékelése a kockázatok és a bizonytalanság figyelembevételével;
• Döntéstámogatási módszerek — a választás algoritmizálása és automatizálása;
• Kockázatkezelés — választás a kockázatok értékelésének és kezelésének figyelembevételével;
• Kognitív torzítások a döntéshozatalban — a pszichológia és az észlelés hatása a döntéshozatalra;

Lásd még

• Döntéselmélet
• Műveletelemzés
• Optimalizálás
• Rendszerelemzés