Rendszerkutatások. 1973-as kiadás

Az «1973-as Rendszerkutatások» évkönyv anyagai a rendszerszemlélet és az általános rendszerelmélet megkülönböztetése köré épülnek: az előbbi az egységes objektumok vizsgálatának módszertani elvrendszereként, az utóbbi az általános tudományos elmélet igényeként értelmezendő. A kötet összegzi a rendszergondolkodás megelőző évekbeli fejlődésének reflexióját, tárgyalja az általános elmélet felépítésének módjait, és egy önálló, tartalmilag gazdag fejezetet szentel a rendszerszemlélet tudománytanulmányozásban való alkalmazhatóságának. Fontos motívum a rendszerkutatásoknak a tudományfilozófiával és tudománytörténettel való összekapcsolása, hangsúlyozva a módszertani szigorúságot.

Letöltés: Rendszerkutatások évkönyv. 1973-as kiadás

A rendszerszemlélet módszertani problémái

• A rendszerszemlélet mint a tudománytörténeti reflexió tárgya. I.V. Blauberg
• Az általános rendszerelmélet története és státusza. L. von Bertalanffy
• A rendszerszemlélet módszertani természete. É.G. Judin
• A rendszerek egységességének kialakulási mechanizmusai. A.A. Malinovszkij
• Kibernetika és rendszerelmélet. M.G. Gaaze-Rapoport
• A rendszerszerűség mint a tudományos megismerés fokozata. V.P. Kuzmin
• Rendszerreprezentációk a funkcionális megközelítésben. B.G. Judin

Az általános rendszerelmélet felépítésének módszerei

• Az általános rendszerelmélet mint metaelmélet problémái. V.N. Sadovszkij
• Az általános rendszerelmélet felépítésének és fejlesztésének módszerei. A.I. Ujomov
• A matematikai izomorfizmus elve az általános rendszerelméletben. A. Rapoport
• Az általános rendszertani matematikai modellek topológiai szerkezete. J.W. Cornacchio

A rendszerszemlélet és a tudomány vizsgálata

• A rendszerszemlélet a tudomány vizsgálatában (módszertani megjegyzések). É.M. Mirszkij
• A tudomány mint megismerési tevékenységek rendszerének megértéséről. G. Laitko
• A tudomány mint rendszer vizsgálatának problémájáról. V.G. Gorokhov
• A rendszer fogalma mint módszertani eszköz. A.A. Ignatyev
• A rendszerleíró nyelv felépítéséhez. J.A. Schreider

Rendszerelmélet és szaktudományok

• Az elméleti gondolkodás evolúciójáról a biológiában: a monocentrizmusból a policentrizmus felé. K.M. Khajlov
• Az irányítórendszerek felépítése és eredete közötti összefüggés. A.A. Ljapunov
• Rendszerszemlélet a morfológiában (J.W. Goethe morfológiájának anyagán). A. Bednarczyk

Szerzők

• Blauberg, Igor Viktoroviics — a rendszerkutatások filozófusa és metodológusa. Wikipédia
• Judin, Erik Grigorjevics — filozófus; a rendszerszemlélet metodológiája. Wikipédia
• Sadovszkij, Vadim Nikolajevics — filozófus; az általános rendszerelmélet története és státusza. Wikipédia
• Ujomov, Avenir Ivanovics — a parametrikus általános rendszerelmélet megalkotója. Wikipédia
• Schreider, Jurij Abramovics — matematikus és kibernetikus; összetett rendszerek modellezésének metodológiája.
• Khajlov, Kirij Mihajlovics — ökológus biológus; általános rendszertani elvek az ökológiában. Wikipédia
• Ljapunov, Alekszej Andrejevics — matematikus és kibernetikus; rendszerszemlélet és kibernetika. Wikipédia
• Malinovszkij, Alekszandr Alekszandrovics — biológus és filozófus; rendszerszerűség a biológiában. Wikipédia
• Gaaze-Rapoport, Mogyeszt Georgijevics — kibernetikus; az egységesség modelljei és AI. Wikipédia
• Bertalanffy, Ludwig von (Ludwig von Bertalanffy) — a GST megalapítója. Wikipédia
• Rapoport, Anatol (Anatol Rapoport) — játékelméleti teoretikus; általános rendszerelmélet. Wikipédia
• Gorokhov, Vitalij Georgijevics — a tudomány és technika filozófusa; rendszerreprezentációk a tervezésben. IFR AN