Preferenciák
Preferenciák – a döntéshozó (DH) által valamely módon kifejezett ítélet arról, hogy az egyik lehetőség előnnyel rendelkezik-e a másikkal vagy az összes többivel szemben, avagy sem. Ez a választási folyamat alapvető összetevője, amely tájékozódási pontokat biztosít az alternatívák értékeléséhez és a döntés meghozatalához. A preferenciák kifejezhetők explicit módon (rangsorolás, ítéletek, szempontok formájában) vagy implicit módon – cselekvéseken, reakciókon vagy formális indoklás nélküli preferált választáson keresztül.
A preferenciák szubjektivitása és racionalitása
A döntéselméletben a preferenciákat szubjektívnek tekintik, ugyanakkor feltételezik, hogy a DH racionálisan cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a választásnak belső következetességű logikát kell követnie, amely tükrözi az adott személy céljait, érdekeit és értékrendszerét. Ebben az összefüggésben nincs egyetlen „objektívan" legjobb döntés, mivel a különböző döntéshozók eltérően értelmezhetik ugyanazokat a lehetőségeket, és szubjektívan legjobb döntést hoznak.
A preferenciák megnyilvánulnak:
- a lehetőségek értékelésénél és összehasonlításánál,
- a meghatározó jellemzők kiemelésénél,
- az alternatívák elfogadhatóságának vagy dominanciájának értékelésénél.
Explicit és implicit preferenciák
- Explicit preferenciák – formalizáltak, és döntési szabályok vagy választási modellek formájában megjeleníthetők.
- Implicit preferenciák – viselkedésen, megfigyelésen vagy a DH-val folytatott iteratív párbeszéd révén tárhatók fel. Rögzítésük nehézkes, különösen nagy számú alternatíva esetén, illetve csoportos döntéshozóknál, akiknek eltérő értékalapjaik vannak.
Keret (Frame)
A döntéselmélet elismeri a feladatformulázás és az információ-bemutatás kontextusának hatását a DH viselkedésére. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a döntés eltérően észlelhető, attól függően:
- a lehetőségek bemutatásának sorrendjétől;
- a kiemelt jellemzőktől és tulajdonságoktól;
- a probléma kontextuális értelmezésétől.
Így a feladatformulázás, a reprezentáció nyelve és az értékelési struktúra olyan eszközökké válnak, amelyek képesek megváltoztatni a preferenciák struktúráját. Ez megfelel annak, amit a kognitív pszichológiában kerethatásként (frame-effektus) írnak le – amikor a preferenciák az információ tálalásának módjától függően változnak.
A preferenciák ellentmondásai és következetlensége
Még az explicit preferenciafogalmazás esetén is előfordulhat, hogy a DH:
- logikai ellentmondásokat enged meg,
- következetlen,
- tévesen értékeli az alternatívákat.
Ezeket a sajátosságokat figyelembe veszik a döntéstámogató rendszerek tervezésénél, amelyek a preferenciák interaktív finomítását feltételezik.
A preferenciák modellezése
A preferenciák formalizálásának megközelítései:
- Relacionális modellek – a preferenciákat bináris relációkként írják le (preferencia, ekvivalencia, összehasonlíthatatlanság).
- Verbális elemzési módszerek – a szempontok kvalitatív leírásán és a természetes nyelvhez közelálló szubjektív fokozati rendeken alapulnak.
- Aggregációs modellek – a preferenciákat súlykoefficienseken és értékelési függvényeken keresztül fejezik ki, amelyek lehetővé teszik a szempontok összesített értékbe való aggregálását.
Minden modellnek vannak korlátai, és eltorzíthatja a tényleges preferenciákat, különösen akkor, ha azokat számszerűen próbálják értelmezni – amit a kvalitatív jellemzők univerzális skálázásának kritikájában is hangsúlyoznak.