Preferenciák

Preferenciák – a döntéshozó (DH) által valamely módon kifejezett ítélet arról, hogy az egyik lehetőség előnnyel rendelkezik-e a másikkal vagy az összes többivel szemben, avagy sem. Ez a választási folyamat alapvető összetevője, amely tájékozódási pontokat biztosít az alternatívák értékeléséhez és a döntés meghozatalához. A preferenciák kifejezhetők explicit módon (rangsorolás, ítéletek, szempontok formájában) vagy implicit módon – cselekvéseken, reakciókon vagy formális indoklás nélküli preferált választáson keresztül.

A preferenciák szubjektivitása és racionalitása

A döntéselméletben a preferenciákat szubjektívnek tekintik, ugyanakkor feltételezik, hogy a DH racionálisan cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a választásnak belső következetességű logikát kell követnie, amely tükrözi az adott személy céljait, érdekeit és értékrendszerét. Ebben az összefüggésben nincs egyetlen „objektívan" legjobb döntés, mivel a különböző döntéshozók eltérően értelmezhetik ugyanazokat a lehetőségeket, és szubjektívan legjobb döntést hoznak.

A preferenciák megnyilvánulnak:

• a lehetőségek értékelésénél és összehasonlításánál,
• a meghatározó jellemzők kiemelésénél,
• az alternatívák elfogadhatóságának vagy dominanciájának értékelésénél.

Explicit és implicit preferenciák

• Explicit preferenciák – formalizáltak, és döntési szabályok vagy választási modellek formájában megjeleníthetők.
• Implicit preferenciák – viselkedésen, megfigyelésen vagy a DH-val folytatott iteratív párbeszéd révén tárhatók fel. Rögzítésük nehézkes, különösen nagy számú alternatíva esetén, illetve csoportos döntéshozóknál, akiknek eltérő értékalapjaik vannak.

Keret (Frame)

A döntéselmélet elismeri a feladatformulázás és az információ-bemutatás kontextusának hatását a DH viselkedésére. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a döntés eltérően észlelhető, attól függően:

• a lehetőségek bemutatásának sorrendjétől;
• a kiemelt jellemzőktől és tulajdonságoktól;
• a probléma kontextuális értelmezésétől.

Így a feladatformulázás, a reprezentáció nyelve és az értékelési struktúra olyan eszközökké válnak, amelyek képesek megváltoztatni a preferenciák struktúráját. Ez megfelel annak, amit a kognitív pszichológiában kerethatásként (frame-effektus) írnak le – amikor a preferenciák az információ tálalásának módjától függően változnak.

A preferenciák ellentmondásai és következetlensége

Még az explicit preferenciafogalmazás esetén is előfordulhat, hogy a DH:

• logikai ellentmondásokat enged meg,
• következetlen,
• tévesen értékeli az alternatívákat.

Ezeket a sajátosságokat figyelembe veszik a döntéstámogató rendszerek tervezésénél, amelyek a preferenciák interaktív finomítását feltételezik.

A preferenciák modellezése

A preferenciák formalizálásának megközelítései:

• Relacionális modellek – a preferenciákat bináris relációkként írják le (preferencia, ekvivalencia, összehasonlíthatatlanság).
• Verbális elemzési módszerek – a szempontok kvalitatív leírásán és a természetes nyelvhez közelálló szubjektív fokozati rendeken alapulnak.
• Aggregációs modellek – a preferenciákat súlykoefficienseken és értékelési függvényeken keresztül fejezik ki, amelyek lehetővé teszik a szempontok összesített értékbe való aggregálását.

Minden modellnek vannak korlátai, és eltorzíthatja a tényleges preferenciákat, különösen akkor, ha azokat számszerűen próbálják értelmezni – amit a kvalitatív jellemzők univerzális skálázásának kritikájában is hangsúlyoznak.