PESTLE-analízis
PESTLE-analízis (más néven PESTEL-analízis) — a stratégiai tervezés eszköze, amelyet a szervezet működésére ható külső makrokörnyezeti tényezők szisztematikus értékelésére terveztek[1]. A betűszó feloldása: Political (politikai), Economic (gazdasági), Social (társadalmi), Technological (technológiai), Legal (jogi) és Environmental (környezeti) tényezők[2].
A PESTLE-modell a klasszikus PEST-analízis kibővített változata, amelyet a jogi és a környezeti szempontok hozzáadásával fejlesztettek tovább[2]. Ez az eszköz lehetővé teszi, hogy a vállalat felmérje azokat a külső feltételeket, amelyek között üzleti tevékenységét folytatja, azonosítsa a potenciális lehetőségeket és veszélyeket, és ezeket figyelembe vegye a stratégia kialakítása során[3][4]. A PESTLE-analízist általában a stratégiai tervezés korai szakaszaiban végzik el — például a SWOT-analízis előtt —, hogy a külső tényezőket objektívan értékeljék[3][4].
Történet
A módszertan alapjait 1967-ben Francis Aguilar, a Harvard Business School professzora fektette le a „Scanning the Business Environment" című könyvében. Ő dolgozta ki a külső környezet elemzésének koncepcióját, amelynek keretében a tényezőket négy kategóriába sorolta; ezek kezdetben az ETPS (Economic, Technical, Political, Social) mozaikszót alkották[5][3]. Később a könnyebb kiejtés érdekében a betűk sorrendjét megváltoztatták, és a módszer PEST-analízis néven vált ismertté.
Az üzleti környezet növekvő összetettsége, az állami szabályozás erősödése és a környezeti problémák iránti fokozott figyelem hatására a klasszikus modellt kibővítették. A jogi (Legal) és a környezeti (Environmental) tényezők hozzáadásával jött létre a korszerűbb és átfogóbb PESTLE-modell[2].
Összetevők
A PESTLE-analízis a külső környezet hat tényezőcsoportját foglalja magában:
- Politikai tényezők (Political): Az állami politika és az irányítás azon aspektusai, amelyek hatással vannak az üzleti életre. Ide tartoznak az adózás, a jogszabályok, az ágazati állami szabályozás, a politikai stabilitás és a külpolitikai feltételek (például szankciók)[3].
- Gazdasági tényezők (Economic): A gazdaság állapota és dinamikája azokon a piacokon, ahol a vállalat működik. Elemzésre kerülnek olyan mutatók, mint a gazdasági növekedés üteme, az infláció, az árfolyamok, a kamatlábak, a munkanélküliség szintje és a lakosság vásárlóereje[3].
- Társadalmi tényezők (Social): A társadalom szociodemográfiai és kulturális jellemzői. Figyelembe veszi a demográfiai adatokat (korszerkezet, iskolázottsági szint), az urbanizációt, az értékrendeket, az életmódot és a fogyasztói preferenciákat, amelyek közvetlenül befolyásolják a keresletet[3][6].
- Technológiai tényezők (Technological): A tudományos-technikai haladás és az innováció. Elemzésre kerülnek az új technológiák megjelenése, a K+F fejlettségi szintje, az automatizáltság és a digitalizáció foka, valamint a szabadalmi aktivitás[3].
- Jogi tényezők (Legal): A jogszabályok és a szabályozói követelmények érvényesülése. Ebbe a blokkba tartoznak a munkajogi és adójogi szabályok, a versenyvédelmi és fogyasztóvédelmi törvények, az engedélyezési előírások és a szabadalmi jog[7].
- Környezeti tényezők (Environmental): A természeti-éghajlati viszonyok és a környezeti trendek. Ebbe a kategóriába tartoznak az éghajlatváltozás, a környezetvédelmi jogszabályok követelményei, az energiatakarékossági trendek és a környezeti fenntarthatóság iránti társadalmi figyelem[7].
Változatok és kiterjesztések
A gyakorlatban a PESTLE-analízisnek különböző változatai és kiterjesztései léteznek, amelyek az egyes igényekhez igazodnak:
- SLEPT: A PEST kiterjesztése, amely egy további jogi tényezőt (Legal) tartalmaz.
- STEEPLE: A szokásos összetevőkhöz jogi, környezeti és etikai (Ethical) tényezők is társulnak[6].
- LONG-PESTEL: Olyan modell, amely a makrotényezőket egyidejűleg helyi (Local), nemzeti (National) és globális (Global) szinten értékeli[3].
Előnyök és korlátok
Mint minden elemző eszköznek, a PESTLE-analízisnek is megvannak az erősségei és gyengeségei.
Előnyök
- Strukturált megközelítést kínál a külső környezet feltérképezéséhez, segítve, hogy a fontos veszélyek és lehetőségek ne kerüljék el a figyelmet[3].
- Elősegíti a rendszerszemléletet, mivel arra kényszerít, hogy az összes főbb befolyásoló területet (politika, gazdaság, társadalom stb.) megvizsgálják.
- Növeli a stratégiai döntések megalapozottságát, mivel azok objektív külső tényezők elemzésén alapulnak.
Korlátok
- A makrokörnyezet egyszeri „pillanatfelvétele" gyorsan elavul, mivel a külső környezet rendkívül dinamikus, ami az analízis rendszeres frissítését teszi szükségessé[6].
- Szubjektív tényező is jelen van — az elemzők hiányosan vagy tévesen választhatják ki és értelmezhetik a tényezőket, ami torzított következtetésekhez vezethet[6].
- Az analízis minőségi elvégzéséhez jelentős mennyiségű adat összegyűjtése és feldolgozása szükséges, ami időt és erőforrásokat igényel.
Megjegyzések
- ↑ "ИНТЕГРАЦИЯ ИНСТРУМЕНТОВ СТРАТЕГИЧЕСКОГО АНАЛИЗА В СИСТЕМУ УПРАВЛЕНИЯ ЭФФЕКТИВНОСТЬЮ БИЗНЕСА". Editorum. [1]
- ↑ 2.0 2.1 2.2 "What Is PEST Analysis? Its Applications and Uses in Business". Investopedia. [2]
- ↑ 3.0 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 "PEST-анализ: что это, как его провести, факторы и примеры использования". РБК. [3]
- ↑ 4.0 4.1 "What is a PESTLE Analysis? A Complete PESTLE Analysis Guide". OnStrategy. [4]
- ↑ "PEST-анализ". Альт-Инвест. [5]
- ↑ 6.0 6.1 6.2 6.3 "PEST-анализ — Википедия". ru.wikipedia.org. [6]
- ↑ 7.0 7.1 "PEST analysis - Wikipedia". en.wikipedia.org. [7]