Modell (HU)

Modell a valóság absztrakt reprezentációja valamely formában (például matematikai, fizikai, szimbolikus, grafikus vagy leíró formában), amelynek célja a valóság bizonyos aspektusainak megjelenítése, és amely lehetővé teszi a vizsgált kérdésekre adott válaszok megszerzését.

Modellen olyan anyagi vagy gondolatban elképzelt objektumot értünk, amely a megismerés (tanulmányozás) folyamatában helyettesíti az eredeti objektumot, megőrizve annak néhány, az adott kutatás szempontjából fontos jellemző vonását. A modell megalkotásának és alkalmazásának folyamatát modellezésnek nevezzük.

Rendeltetés

A modellre azért van szükség, hogy:

• megértsük, hogyan épül fel egy adott objektum: milyen a szerkezete, belső összefüggései, alapvető tulajdonságai, fejlődési és önfejlődési törvényszerűségei, valamint a környezettel való kölcsönhatása;
• megtanuljuk irányítani az objektumot vagy a folyamatot, és meghatározzuk az irányítás legjobb módjait adott célok és kritériumok mellett;
• előre jelezzük a közvetlen és közvetett következményeket. A tudományos modellezésről szólva célszerű tisztázni az olyan fogalmak értelmét, mint a „modell" és az „elmélet".

A modern tudományos irodalomban e fogalmakat eltérően értelmezik, és a köztük lévő határ elmosódott. A tudományos módszertanban jelenleg az alábbi értelmezések elfogadottak:

• Modell — olyan eszköz, amely elsősorban egy konkrét objektum viselkedésének és tulajdonságainak vizsgálatára irányul, az objektum irányítása vagy tulajdonságainak előrejelzése céljából.
• Elmélet — a modellnél elvontabb eszköz, amelynek fő célja nem egy konkrét objektum, hanem objektumok valamely osztálya viselkedésének vagy tulajdonságainak magyarázata. Elmondható, hogy az elmélet konkrét modellek véges vagy akár végtelen összességét tartalmazza.

Egy konkrét modell létrehozásakor a megfelelő elmélet törvényeit és egyenleteit alkalmazzák. A modell választ ad arra a kérdésre: „Hogyan?" és „Miért?" egy konkrét objektum esetében, az elmélet pedig hasonló tulajdonságokkal rendelkező objektumok egész családjára vonatkozóan. Meg kell azonban jegyezni, hogy összetett folyamatok és jelenségek modelljeinek kidolgozásakor gyakran több, különböző területekhez, tudományágakhoz és ismeretkörökhöz tartozó elmélet fogalmait és összefüggéseit kell alkalmazni.

Modellek építhetők képzeletben, ideálisan, a gondolkodás eszközeivel — az ilyen modelleket absztraktnak nevezzük; de modellek létrehozhatók valós objektumokból és folyamatokból is — az ilyen modelleket valóságos, anyagi, néha fizikai modelleknek hívják. Bizonyos értelemben köztes, közvetítő helyzetben vannak az absztrakt tartalommal rendelkező valóságos modellek — a jel-modellek. A modell fogalma nem csupán egy objektumra vonatkozik; meghatározott viszonylatokban magában foglalja: a modellezést szervező alanyt és azt a feladatot, amelynek érdekében a modellezést végzik (mindkettőt a célon keresztül); a modellezett eredeti objektumot; az eszközöket, amelyekből a modell felépül; a környezetet, amelyben a modellnek működnie kell.

„Modellen az egyszerűsített, ha úgy tetszik, tömörített tudást értjük, amely egészen meghatározott, korlátozott információt hordoz a tárgyról (jelenségről), tükrözve annak egyik vagy másik tulajdonságát. A modell az információkódolás egy sajátos formájaként tekinthető. Ellentétben a szokásos kódolással, ahol az összes kiindulási információ ismert, és csupán egy másik nyelvre fordítjuk át, a modell — bármilyen nyelvet is használjon — azt az információt is kódolja, amelyet az emberek még nem ismertek. Elmondható, hogy a modell potenciális tudást tartalmaz, amelyet az ember a modell vizsgálata révén elsajátíthat, szemléletessé tehet és gyakorlati életszükségleteiben felhasználhat" (N. N. Mojszejev).