Kockázat

Kockázat — a bizonytalanság hatása a célok elérésére. Ez a meghatározás a kockázatkezelési nemzetközi szabványokban (például az ISO 31000-ben) szerepel, és hangsúlyozza, hogy a kockázatnak lehetnek negatív és pozitív következményei egyaránt.

Hagyományosabb értelmezésben a kockázatot nemkívánatos esemény bekövetkezésének valószínűségeként és/vagy a lehetséges negatív következmények mértékeként értelmezik. Általánosan fogalmazva, a kockázat a tényleges eredmények várttól való eltérésének lehetőségét jellemzi, beleértve a veszteségeket, károkat vagy más kedvezőtlen következményeket.

Általános jellemzés

A kockázat minden emberi, gazdasági, műszaki és irányítási tevékenység elválaszthatatlan része. Bizonytalanság körülményei között keletkezik, amikor az események kimenetele nem jósolható meg teljes bizonyossággal.

Mennyiségi elemzés szempontjából a kockázat két összetevő függvényeként határozható meg:

• az esemény valószínűsége (mennyire valószínű, hogy bekövetkezik);
• az esemény következményei (mi lesz a hatása, ha bekövetkezik).

Kapcsolat a bizonytalansággal

A bizonytalanság olyan helyzet, amelyben nem lehet pontosan megjósolni az események jövőbeli alakulását vagy a cselekvések eredményeit. A kockázat a bizonytalanságból ered, és tükrözi annak hatását a rendszer, projekt, szervezet vagy döntés céljaira. A kockázat tehát nem csupán fenyegetés vagy veszély, hanem annak mértéke, hogy a bizonytalanság mennyiben befolyásolhatja a tervezett eredmények elérését.

Megjelenési formák

A kockázat különböző formákban nyilvánulhat meg:

• gazdasági kockázat (bevételkiesés, veszteség, csőd);
• műszaki kockázat (rendszerhibák, balesetek, meghibásodások);
• társadalmi kockázat (konfliktusok kiéleződése, hírnévvesztés);
• környezeti kockázat (szennyezés, a természeti környezet károsodása);
• jogi kockázat (bírságok, peres eljárások, szankciók).

Kockázatok osztályozása

A kockázatkezelési gyakorlatban a kockázatokat több szempont szerint osztályozzák:

• Eredet szerint:
  • belső (magának a rendszernek vagy szervezetnek a működéséhez kapcsolódó);
  • külső (a külső környezet által kiváltott, beleértve a politikai, piaci és természeti tényezőket).

• Kezelhetőség foka szerint:
  • kezelhető;
  • részben kezelhető;
  • nem kezelhető.

• Következmények jellege szerint:
  • pénzügyi;
  • nem pénzügyi;
  • kombinált.

• Megvalósulás valószínűsége szerint:
  • nagy valószínűségű;
  • mérsékelt valószínűségű;
  • kis valószínűségű.

Kockázatértékelési módszerek

A kockázat elemzésére és értékelésére egyaránt alkalmaznak kvalitatív és kvantitatív módszereket:

• szakértői értékelések;
• forgatókönyv-elemzés;
• érzékenységelemzés;
• kockázati mátrixok;
• valószínűségi eloszlásokon alapuló modellezés;
• Monte Carlo-módszer.

Kockázatkezelés

A kockázatkezelés egy szisztematikus folyamat, amely magában foglalja:

1. a kockázatok azonosítását;
2. elemzésüket és mennyiségi értékelésüket;
3. a kockázatcsökkentési intézkedések kidolgozását és megvalósítását;
4. a kockázati kép ellenőrzését, nyomon követését és felülvizsgálatát.

A kockázatkezelés fő stratégiái:

• kockázat elkerülése;
• kockázat csökkentése (minimalizálása);
• kockázat átruházása (például biztosítás útján);
• kockázat elfogadása (elfogadható szint esetén).

Kockázat és bizonytalanság

A kockázat szorosan kapcsolódik a bizonytalanság fogalmához, de különbözik tőle abban, hogy kockázat esetén a különböző kimenelek valószínűsége megbecsülhető, míg teljes bizonytalanság esetén ilyen becslés nem lehetséges.

Hivatkozások

• COSO Enterprise Risk Management
• ISO 31000 Risk management — Guidelines

Lásd még

• Bizonytalanság
• Kockázatkezelés
• Valószínűségelmélet
• Döntéshozatal