Döntési feladat

Döntési feladat — egy problémás helyzet formalizált leírása, amelyben egy vagy több előnyös variánst (alternatívát) kell kiválasztani a lehetséges megoldások halmazából, adott célok, korlátok és értékelési kritériumok figyelembevételével. Az ilyen feladatok a döntéselmélet, a rendszerelemzés, az irányítás, a közgazdaságtan és más tudományágak kutatásának központi tárgyát képezik.

A feladat formális megfogalmazása

Általánosított formában a döntési feladatot egy öttes írja le:

D = (F, A, X, G, R)

Ahol:

• F — a feladat megfogalmazása, amely tartalmazza a probléma, a célok és az eredménnyel szemben támasztott követelmények leírását. Magában foglalhatja a probléma modelljét (például matematikait).
• A — az alternatívák halmaza, amelyekből a választás történik. Az alternatívák lehetnek előre megadottak, a folyamat során generáltak, vagy csak a késői szakaszokban megjelenők.
• X — az alternatívákat jellemző ismérvek (attribútumok) összessége. Magában foglalja az objektív, mérhető paramétereket és a szubjektív értékeléseket.
• G — a korlátrendszer, amely meghatározza a megoldások megengedett tartományát. A korlátok lehetnek logikai, mennyiségi vagy szakértői jellegűek.
• R — a döntéshozó (DH) preferenciái, amelyeket az alternatívák értékelésére és a végső döntés meghozatalára használnak. Kifejezhetők hasznossági függvények, rangsorok, kritériumsúlyok és más formák segítségével.

A döntési feladat elemei

Alternatívák (A)

• Előre megadottak;
• A megoldási folyamat során generáltak;
• Az elemzést követően megjelenők.

Ismérvek és értékelések (X)

• Mennyiségi (például költség, sebesség);
• Minőségi (kényelem, megbízhatóság);
• Összetett (aggregált mutatók).

Korlátok (G)

• Határfeltételek;
• Paraméterek kompatibilitása;
• Logikai összefüggések;
• A korlátok egyszerűsíthetik vagy bonyolíthatják a megoldást.

Preferenciák (R)

• Egyéni vagy csoportos;
• Tükrözik az ismérvek szubjektív fontosságát;
• Az elemzés egyszerűsítése érdekében részben beépíthetők a korlátokba (G).

A feladatot befolyásoló tényezők

A tényezők feltételesen két csoportra oszthatók:

• Irányítható — célok, alternatívák, szubjektív értékelések;
• Nem irányítható — objektív ismérvek, külső környezet.

Meghatározottság foka szerint:

• Determinisztikus — a paraméterek pontosan ismertek;
• Sztochasztikus — valószínűségi jellemzők adottak;
• Bizonytalan — a paraméterek ismeretlenek, vagy tartományok, szakértői becslések, fuzzy halmazok formájában jelennek meg.

A döntési feladatok osztályozása

Előfordulás rendszeressége szerint

• Egyedi — új, nem szabványos helyzetek;
• Ismétlődő — tipikus, jól ismert feladatok.

A döntés megvalósításának időtartama szerint

• Rövid távú (operatív);
• Középtávú (taktikai);
• Hosszú távú (stratégiai).

Az eredmény típusa szerint

• A legjobb alternatívák kiválasztása;
• Az összes variáns sorba rendezése;
• A variánsok csoportokba való besorolása.

Az alternatívák száma szerint

• Kevés (néhány, néhány tucat);
• Sok (százak, ezrek);
• Végtelen (folytonos megoldási terek).

Az alternatívák közötti függőség szerint

• Független — nem befolyásolják egymást;
• Függő — kapcsolatok vagy korlátok állnak fenn köztük.

A döntéshozók száma szerint

• Egyéni;
• Kollektív (független DH-k különböző érdekekkel);
• Szervezeti (közös céllal összekötött, egymástól függő DH-k).

A döntéshozó részvétele szerint

• DH részvétele nélkül (automatikus eljárások);
• Korlátozott részvétel (a végső szakaszban);
• Teljes részvétel (minden szakaszban).

A preferenciák megjelenítési módja szerint

• Holisztikus választás;
• Kritériumalapú választás.

A kritériumok száma és típusa szerint

• Egykritériumos;
• Többkritériumos:
  • Független;
  • Függő.

Információ szerint

Típus szerint:

• Mennyiségi;
• Minőségi;
• Vegyes.

Forrás szerint:

• Objektív (mérések, számítások);
• Szubjektív (DH-k, szakértők véleménye).

Dinamika szerint:

• Statikus (nem változik);
• Dinamikus (frissül).

Meghatározottság foka szerint:

• Determinisztikus;
• Valószínűségi (kockázat);
• Bizonytalan (teljes bizonytalanság).

A feladat formalizálásának jelentősége

A döntési feladat formalizálása lehetővé teszi:

• a cél és a siker kritériumainak pontos meghatározását;
• a megengedett megoldások halmazának lehatárolását;
• a feladat struktúrájához illeszkedő megoldási módszer kiválasztását;
• a meghozott döntések megalapozottságának és megbízhatóságának növelését.

Példa a feladat megfogalmazására

A beteg állapotának értékelése felállítható diagnózisválasztási feladatként az alábbi ismérvek alapján: testhőmérséklet, vérnyomás, fájdalom fennállása. A korlátok meghatározzák a tünetek megengedett kombinációit, az orvos preferenciái pedig befolyásolhatják a diagnosztikai hipotézis kiválasztását.

Lásd még

• Döntéshozatal
• Optimális választás
• Racionális választás
• Kollektív választás
• Rendszerelemzés