Döntéshozatal bizonytalanság körülményei között

Döntéshozatal bizonytalanság körülményei között — ez a legjobb lehetőség kiválasztásának folyamata olyan esetekben, amikor hiányos információ áll rendelkezésre a külső környezetről, a lehetséges következményekről és az események alakulásának valószínűségéről. Ilyen helyzetekben a döntéshozó (DH) nem tudja számszerűen leírni vagy megjósolni a végeredményt befolyásoló állapotok bekövetkezésének valószínűségét, és kénytelen hiányos, pontatlan vagy minőségi jellegű információk alapján cselekedni.

A bizonytalanság forrásai

A döntési feladatokban a bizonytalanság különböző természetű lehet:

• Konfliktusból eredő (aktív) bizonytalanság — más, saját céljaikat követő szereplők jelenlétéhez kapcsolódik, akiknek viselkedése nem jósolható meg. Az ilyen helyzeteket játékelmélet segítségével modellezik.
• Passzív bizonytalanság (játék a természettel) — a DH akaratától független, objektív külső feltételek (környezeti állapotok) ismeretlenségéből fakad. Ezeket a helyzeteket a statisztikai döntéselmélet keretein belül írják le, és gyakran „természettel folytatott játékoknak" nevezik.
• Szemantikai (homályos) bizonytalanság — abból ered, hogy a helyzet, a lehetőségek és a preferenciák természetes nyelven nem írhatók le egyértelműen. Ebbe beletartoznak a verbális értékelések, minőségi paraméterek és strukturálatlan ítéletek. Az ilyen feladatokat fuzzy logika és fuzzy halmazok elmélete segítségével vizsgálják.
• Információs bizonytalanság — az adatok hiányosságából, pontatlanságából vagy zajos voltából fakad (mérési hibák, szubjektív becslések, statisztikai adatok hiánya).

A bizonytalanság csökkentésének megközelítései

A bizonytalanság részben megszüntethető vagy csökkenthető a következők révén:

• kiegészítő információ megszerzésével (megfigyelés, szakértői vizsgálat, tesztelés);
• valószínűségi értékelésre való átállásal (amennyiben statisztikai elemzés lehetséges);
• fuzzy modellek alkalmazásával, amikor az információ minőségi vagy verbális jellegű;
• a feladat strukturálásával (például döntési fa vagy forgatókönyvek kialakításán keresztül).

A bizonytalanság körülményei közötti döntéshozatal klasszikus kritériumai

Bizonytalanság esetén a döntéshozó (DH) nem tudja, hogy a lehetséges környezeti állapotok közül melyik következik be. A választás meghozatalához speciális megközelítéseket — kritériumokat — alkalmaznak, amelyek mindegyike egy bizonyos gondolkodásmódot, óvatossági fokot vagy kockázathoz való viszonyt tükröz.

• Wald-kritérium (óvatos választás). Ez a kritérium azoknak megfelelő, akik a lehetséges veszteségeket kívánják minimalizálni. A DH úgy véli, hogy a legkedvezőtlenebb kimenetel is bekövetkezhet, és az összes lehetőség közül azt választja, amely a legrosszabb esetben is a legjobb elérhető eredményt nyújtja. Más szóval ez a maximális óvatosság megközelítése: „Azt választom, ami még a legrosszabb esetben is a legkisebb kárt garantálja."
• Alkalmazható: magas kockázatú helyzetekben, felelős döntések esetén, ahol a hiba megengedhetetlen.
• Savage-kritérium (döntési sajnálat). Ez a megközelítés arra irányul, hogy elkerülje azt a sajnálkozó érzést, amely akkor alakul ki, amikor kiderül, hogy egy másik lehetőség több hasznot hozhatott volna. A DH összehasonlítja, mennyit veszíthetett volna, ha rosszul döntött, és azt a lehetőséget választja, amelynél a maximális sajnálat a legkisebb. Alkalmazható: az önvizsgálatra hajlamos és a „legjobb esélyt elmulasztó" félelmet ismerő személyeknek, valamint versenyhelyzetekben.
• Laplace-kritérium (egyenlő esély). A DH úgy véli, hogy a lehetséges környezeti állapotok egyforma valószínűségűek, mivel nincs ok másként gondolni. Ekkor azt a lehetőséget választja, amely átlagosan a legjobb eredményt adja. Alkalmazható: a tudatlanság teljes szimmetriájával jellemezhető helyzetekben, ahol minden kimenetel egyformán lehetségesnek számít, és nincsenek preferenciák.
• Hurwicz-kritérium (kompromisszumos). Ez egy kiegyensúlyozott megközelítés, amely ötvözi az óvatosságot és a legjobb kimenetelre való törekvést. A DH előre meghatározza, mennyire hajlamos az optimizmusra, és azt a lehetőséget választja, amely ezzel a beállítottsággal a lehetséges és a garantált eredmény legjobb kombinációját nyújtja. Alkalmazható: olyan helyzetekben, ahol fontos az egyensúly a biztonság és a haszon között, és van személyes kockázatvállalási beállítottság.