Döntéshozatal

Döntéshozatal — az a folyamat, amelynek során a lehetséges lehetőségek (alternatívák) halmazából egy vagy több előnyben részesített változatot választanak ki, azzal a céllal, hogy adott célok, korlátok és feltételek figyelembevételével megoldják a problémás helyzetet.

A döntéshozatali folyamat a következőket feltételezi:

• a probléma formalizált vagy intuitív megfogalmazása;
• alternatívák halmaza (lehetséges cselekvési vagy döntési változatok);
• a változatok értékelési kritériumai;
• korlátozásokat meghatározó tényezők (fizikai, gazdasági, műszaki, társadalmi stb.);
• a választás alanya — egyéni vagy kollektív, aki rendelkezik a szükséges jogkörrel és felelősséggel az eredményért.

A döntéshozatal formális módszerei

A döntéshozatal formális módszerei a következő esetekben lehetnek hasznosak:

• fennáll valamely probléma vagy problémás helyzet, amely megoldást igényel. Nem ritkán a kívánt eredményt egy vagy több célhoz rendelik hozzá, amelyeket a problémás helyzet megoldása során kell elérni;
• több lehetséges megoldás, célok elérésének módja, cselekvés vagy tárgy áll rendelkezésre, amelyek közül választani kell. Ezeket a lehetőségeket a döntéselméletben általában alternatíváknak nevezik. Ha csak egyetlen lehetőség létezik és nincs választási lehetőség, akkor nincs döntéshozatali feladat sem;
• jelen vannak olyan tényezők, amelyek meghatározott korlátokat szabnak a probléma megoldásának, a cél elérésének lehetséges útjaira. Ezeket a tényezőket a megoldandó probléma kontextusa határozza meg, és különböző természetűek lehetnek: fizikai, műszaki, gazdasági, társadalmi, személyes és egyéb;
• van olyan személy vagy személyek csoportja, akik érdekeltek a probléma megoldásában, rendelkeznek felhatalmazással az egyik vagy másik megoldási változat kiválasztásához, és felelősséget vállalnak a meghozott döntés végrehajtásáért.

A döntéshozatali folyamat tipikus sémája

A probléma megoldásának életciklusa több szakaszból áll, és egy többlépéses iteratív eljárást képvisel.

1. A döntéshozatal szükségességének felmerülése

A döntéshozatal szükségessége problémás helyzet megjelenésekor merül fel. Ebben az esetben megtörténik a probléma azonosítása, azaz a probléma tartalmi leírása, a megoldás kívánatos eredményének meghatározása, valamint a meglévő korlátok értékelése.

2. A döntéshozatali feladat megfogalmazása

A következő szakaszban megtörténik a feladat megfogalmazása. Ehhez meg kell határozni a lehetséges megoldási változatok (alternatívák) összességét. A probléma összetettségétől függően számuk néhánytól száz vagy akár ezer elemre is terjedhet. Elméletileg a változatok halmaza végtelen lehet.

Az összes alternatíva leírásához általában szükséges a problémával és megoldási módjaival kapcsolatos információk gyűjtése és elemzése. A szükséges adatok hiánya megoldhatatlanná teheti a problémát, ami szükségessé teszi az előző lépésekhez való visszatérést vagy magának a problémafelvetésnek az újragondolását.

Bonyolult helyzetekben szükség lehet egy speciális modell (leggyakrabban matematikai) létrehozására, amely lehetővé teszi a probléma egyszerűsítését és formalizálását a megoldás megtalálása érdekében.

Megjegyzendő, hogy a probléma pontos leírása az első szakaszban lényegesen befolyásolhatja a további lépéseket, egyes esetekben pedig — közvetlenül a feladat formális megfogalmazásához vezethet, megkerülve a közbenső szakaszokat.

3. Megoldás keresése és kiválasztása

Ebben a szakaszban:

• a megoldási módszert az ismertek közül választják ki, vagy újat dolgoznak ki;
• elvégzik a lehetséges alternatívák elemzését;
• értékelik és kiválasztják a legjobb változatot.

Néha ez a szakasz nem okoz nehézséget, de legtöbbször munkaintenzív, és szakemberek bevonását, valamint számítástechnikai eszközök alkalmazását igényli.

Azonban még az összes eljárás elvégzése után sem mindig sikerül végleges döntést hozni. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor:

• a szükséges változat hiányzik;
• a megoldás instabilnak bizonyul;
• szükséges a modell felülvizsgálata vagy az adatok újragyűjtése.

Ezekben az esetekben lehetséges:

• visszatérés a feladatfelvetés felülvizsgálatához;
• a modell módosítása;
• az alternatívák körének megváltoztatása (a halmaz bővítése vagy szűkítése);
• új változatok generálása.

Még megoldás hiányában is ez a szakasz a probléma elmélyültebb megértéséhez és korábban figyelmen kívül hagyott új szempontok feltárásához vezethet.

4. Végrehajtás és az életciklus lezárása

Ha elfogadható változatot találtak, megkezdődik a döntés végrehajtásának szakasza, amely magában foglalja:

• a meghozott döntés megvalósítását;
• a megvalósítási folyamat felügyeletét;
• az eredmények értékelését.

Bár a végrehajtás formálisan nem tartozik a döntéshozatali eljáráshoz, módszertani és gyakorlati szempontból fontos. Ez a szakasz:

• lezárja a problémás helyzet életciklusát;
• új problémát indíthat el, amely további megoldást igényel.

A döntéshozatal problémája

A döntéshozatal problémája — akkor merül fel, amikor a probléma (feladat) annyira összetetté válik, hogy a megfogalmazásához (felvetéséhez) nem alkalmazható közvetlenül megfelelő formalizálási apparátus, amikor a feladatfelvetési folyamat különböző szakterületek szakembereinek bevonását igényli.

Ez ahhoz vezet, hogy a feladat felvetése maga is problémává válik, amelynek megoldásához speciális megközelítéseket, fogásokat és módszereket kell kidolgozni. Ilyen esetekben szükségessé válik a döntéshozatal problématerületének (problémás helyzetének) meghatározása; a megoldást befolyásoló tényezők azonosítása; olyan fogások és módszerek kiválasztása, amelyek lehetővé teszik a feladat olyan megfogalmazását vagy felvetését, hogy a megoldása elfogadható legyen.

Ekképpen a döntéshozatalhoz olyan kifejezést kell kapni, amely a célt összeköti az elérésének eszközeivel, a cél elérhetőségének és az eszközök értékelésére bevezetett kritériumok segítségével. Az ilyen kifejezések párhuzamosan kialakult alkalmazott területeken különböző elnevezéseket kaptak: működési kritérium; hatékonysági kritérium vagy mutató; célkitűzési vagy kriteriális függvény; célfüggvény stb.