Alrendszer

Alrendszer — egy rendszer belső része, amely viszonylagos önállóság, strukturális integritás és funkcionális teljesség tulajdonságaival rendelkezik, ugyanakkor az egész rendszer részeként és érdekében működik. Az alrendszer egy alacsonyabb szintű rendszert jelent, amely egy főrendszer (szuprarendszer) részét képezi.

Általános jellemzés

Az alrendszer:

• a rendszer összetevő részét képezi;
• a teljes rendszer célját támogató egyes funkciókat lát el;
• saját elemeket, kapcsolatokat, struktúrát és folyamatokat tartalmazhat;
• kölcsönhatásban áll más alrendszerekkel és a főrendszerrel;
• maga is felosztható kisebb alrendszerekre (hierarchikus beágyazottság).

Az alrendszer ismertetőjegyei

• Strukturális elkülönültség — elemek és belső kapcsolatok megléte.
• Funkcionális teljesség — lokális funkciók ellátása.
• Irányíthatóság — az egész rendszeren belüli ellenőrzés lehetősége.
• Hierarchikus beágyazottság — az alrendszer egy általánosabb rendszer struktúrájába illeszkedik.
• Határok meghatározottsága — más rendszerelemekkel interfészeken keresztül lép kölcsönhatásba.

Az alrendszer és a rendszer

• Minden alrendszer természeténél fogva rendszer, azonban a főrendszerhez képest másodlagos.
• Az alrendszer saját alrendszereket tartalmazhat, hierarchikus struktúrát alkotva.
• Az alrendszer viselkedése hat az egész rendszer viselkedésére, de teljes autonómiával nem rendelkezik.

Az alrendszerek típusai

Funkcionális szerep szerint

• Célirányos alrendszerek — a rendszer alapvető funkcióit valósítják meg.
• Kiszolgáló alrendszerek — a célirányos alrendszerek működését támogatják.
• Irányító alrendszerek — szabályozást és ellenőrzést végeznek.

Szervezeti jelleg szerint

• műszaki (mechanizmusok, modulok);
• információs (adatbázisok, kommunikációs csatornák);
• szervezeti (osztályok, részlegek);
• logikai (algoritmusblokkok, szoftvermodulok).

Kölcsönhatás szerint

• integrált — szorosan kapcsolódik más alrendszerekhez;
• elszigetelt — viszonylag autonóm, jól meghatározott interfészeken keresztül kommunikál.

Alrendszerek a hierarchiában

Az alrendszerek hierarchikus struktúrát alkotnak:

• Szuprarendszer (főrendszer) → Rendszer → Alrendszer → Elem
• A hierarchia lehet formális (például szervezeti struktúra) vagy logikai (például funkcionális szintek).
• Az alrendszeres megközelítést a bonyolultság kezelésére, a strukturálásra és a felelősség megosztására alkalmazzák.

Alrendszeres megközelítés

A rendszerelemzésben az alrendszeres megközelítés a következőket foglalja magában:

• a rendszer kezelhető funkcionális vagy strukturális blokkokra való dekompozícióját;
• belső és külső kölcsönhatások elemzését;
• problémák és megoldások lokalizálását;
• a rendszer optimalizálását egyes alrendszerek átalakításán keresztül.

Alrendszerek modellezése

A modellekben az alrendszer a következőképpen ábrázolható:

• blokk a funkcionális sémában;
• komponens az architekturális modellben;
• csomópont a hierarchikus gráfban;
• objektum az objektumorientált modellezésben.

Alrendszerekre vonatkozó példák

• Termelési rendszerben: ellátási rendszer, minőség-ellenőrzési rendszer, logisztikai rendszer.
• Információs rendszerben: hitelesítési modul, adatbázis alrendszer, felhasználói interfész modul.
• Az élő szervezetben: szív- és érrendszer, idegrendszer.
• Irányításban: pénzügyi alrendszer, személyzeti alrendszer, stratégiai tervezési alrendszer.

Kapcsolódó fogalmak

• Rendszer — egy vagy több alrendszert foglal magában.
• Rendszerelem — alrendszer részét képezheti.
• Rendszerstruktúra — az alrendszerek és kapcsolatok konfigurációja.
• Funkció — alrendszerek szintjén valósul meg.
• Hierarchia — meghatározza az alrendszerek beágyazottsági szintjeit.
• Rendszermodell — leírja az alrendszerek struktúráját és viselkedését.

Lásd még

• Rendszer
• Rendszerelem
• Rendszerstruktúra
• Funkció
• Hierarchia
• Rendszermodell
• Dekompozíció