A rendszer definíciói

A rendszer definíciói — a „rendszer" fogalmának számos különböző meghatározása létezik, amelyeket a kontextustól, a tudományterülettől és a kutatás céljától függően alkalmaznak. Ezt a rendszerszemlélet interdiszciplináris jellege és magának a rendszer fogalmának fejlődése indokolja.

A definíciók sokféleségének okai

A rendszer meghatározásaiban mutatkozó különbségeket több tényező magyarázza:

• A fogalom kettőssége: A rendszert egyrészt objektíven létező jelenségként, másrészt a valóság tanulmányozására szolgáló modellként vagy módszerként értelmezik, amelyet az alany hoz létre (Objektív és szubjektív a rendszerelemzésben).
• Kontextus és szakterület: A meghatározások az adott terület igényeihez igazodnak (biológia, mérnöki tudományok, közgazdaságtan, szociológia, informatika).
• A kutatás céljai: A feladattól függően (struktúra-, viselkedés-, irányítás- vagy tervezéselemzés) az akcentusok eltolódnak a meghatározásban.
• Az absztrakció szintje: A meghatározások lehetnek általánosan filozofikusak, de szűken specializáltak és formalizáltak is.
• A fogalom fejlődése: A rendszerszemléleti elképzelések történeti fejlődése során a meghatározásokhoz új szempontok kerültek (cél, környezet, megfigyelő).

A definíciók közös összetevői

A különbségek ellenére a legtöbb megfogalmazás elemzéséből kiemelhetők azok a közös kulcsösszetevők, amelyek a rendszerek lényegi tulajdonságait tükrözik:

• Elemek (komponensek, részek): A rendszer alkotóelemei.
• Kapcsolatok (relációk): Az elemek közötti kölcsönhatások.
• Struktúra: Az elemek és kapcsolatok szerveződése.
• Egészlegesség (egység): A rendszer mint egységes egész, amelynek tulajdonságai nem vezethetők vissza a részek tulajdonságaira.
• Határok: A rendszer elkülönülése a környezettől.
• Kölcsönhatás a környezettel: Csere bemenetek és kimenetek révén (Nyílt rendszer).
• Cél vagy Funkció: A rendszer viselkedésének rendeltetése vagy iránya.

A különböző meghatározások ezek közül egy vagy több összetevőre helyezhetnek hangsúlyt.

A meghatározási megközelítések osztályozása

A rendszer definíciói főbb hangsúlyuk szerint feltételesen osztályozhatók:

• Deskriptív (leíró): Az összetétel (elemek) és összefüggések objektív leírására összpontosítanak. A rendszerelmélet korai szakaszára jellemzők.
• Konstruktív (célelvű): A rendszer célját vagy funkcióját, eredményre irányuló szervezettségét emelik ki, és gyakran magukba foglalják a megfigyelő vagy tervező szerepét.
• Funkcionális (kibernetikai): A rendszert bemeneteket kimenetekké alakító egységként tekintik, a viselkedésre és az irányításra helyezve a hangsúlyt.
• Strukturális-funkcionális: Az elemek vagy a rendszer egészének funkciójának megjelölésével kombinálják a struktúra leírását.

A rendszer definícióinak példái

Az alábbi táblázat a „rendszer" fogalmának különféle meghatározásait mutatja be szerzőikkel (ahol ismertek), valamint az egyes megfogalmazások kulcsötleteinek és hangsúlyainak elemzésével. Ez lehetővé teszi e alapvető fogalom megértéséhez vezető megközelítések sokféleségének áttekintését.

A „Rendszer" fogalmának meghatározásai – összehasonlítás

Meghatározás	Szerző(k)	A fogalom elemzése / Kulcsötlet	Hangsúly
Kölcsönható komponensek komplexuma.	L. von Bertalanffy	Alapvető meghatározás, amely a kölcsönhatást a rendszer alapjaként emeli ki.	Kölcsönhatás, Komponensek
Egymással és a környezettel meghatározott viszonyban álló elemek összessége.	L. von Bertalanffy	Az elemekhez hozzáadja a relációkat és a környezettel való kölcsönhatást.	Elemek, Relációk, Környezet
Sok részből összeálló egész. Jellemzők összessége.	C. Cherry	A rendszer egészlegességét és összetett jellegét hangsúlyozza.	Egészlegesség, Részek/Jellemzők
Egymással összefüggő, a környezettől elkülönülő és azzal mint egész kölcsönható elemek halmaza.	F. I. Peregudov, F. P. Taraszenko	Klasszikus meghatározás, amely egyesíti a kulcsattribútumokat: elemek, kapcsolatok, határok, környezettel való kölcsönhatás és egészlegesség.	Elemek, Kapcsolatok, Környezet, Egészlegesség
Dolgok elrendezése, halmaza vagy gyűjteménye, amelyek oly módon kapcsolódnak vagy viszonyulnak egymáshoz, hogy együttesen valamiféle egységet, egészet alkotnak; fizikai komponensek elrendezése...	DiStefano	A komponensek (köztük fizikai komponensek) egyetlen egésszé való egyesítésének (elrendezésének) hangsúlyozása.	Egység, Egészlegesség, Komponensek (fizikai)
Egy vagy több kitűzött cél elérése érdekében szervezett, kölcsönható elemek kombinációja.	ISO 15288	Konstruktív meghatározás a rendszermérnöki szabványból. Explicit módon bevezeti a célt és a szervezettséget.	Elemek, Kölcsönhatás, Szervezettség, Cél
Funkcionális elemek és köztük lévő relációk véges halmaza, amelyet meghatározott cél szerint, meghatározott időintervallumon belül emelnek ki a környezetből.	V. N. Szagatovszkij	Konstruktív meghatározás, amely funkcionális elemeket, relációkat, célt, környezetet és időkeretet foglal magában.	Elemek (funkcionális), Relációk, Cél, Környezet, Idő
Az alany (kutató, megfigyelő) tudatában tükröződő objektumtulajdonságok és relációk a kutatási, megismerési feladat megoldásában.	Ju. I. Csernyak	Szubjektumorientált meghatározás. A rendszer mint mentális modell, amely a megfigyelőtől függ.	Alany/Megfigyelő, Megismerés, Modell
Az S rendszer az A objektumon egy integrált tulajdonság (minőség) vonatkozásában olyan elemek összessége, amelyek olyan relációkban állnak, hogy létrehozzák az adott integrált tulajdonságot.	E. B. Agoskova, B. V. Ahlibinyinszkij	Az integrált (emergens) tulajdonságok keletkezésére helyezi a hangsúlyt az elemek kölcsönhatásából és relációiból.	Emergencia, Integrált tulajdonságok
Integrált és rendszeresen kölcsönható vagy egymástól kölcsönösen függő elemek összessége, amelyet meghatározott célok elérésére hoztak létre, és amelyben az elemek közötti relációk meghatározottak és stabilak, a rendszer teljesítménye vagy funkcionalitása pedig jobb, mint az elemek egyszerű összegéé.	PMBOK	Projektmenedzsment-meghatározás. Ötvözi az integrációt, a kölcsönhatást, a célt és az emergenciát (teljesítmény > összeg).	Integráció, Kölcsönhatás, Cél, Emergencia/Szinergia
Egy vagy több bemenetet fogadó és egy vagy több kimenetet előállító eszköz.	Drenick	Kibernetikai meghatározás. A rendszer mint átalakító, „fekete doboz" modell.	Bemenetek, Kimenetek, Átalakítás
Eszköz, folyamat vagy séma... funkció... információ és/vagy energia és/vagy anyag kezelésében...	D. Ellis, F. Ludwig	Funkcionális meghatározás, amely kiterjeszti a kibernetikait; az áramlásokkal való operálásra mutat rá.	Funkció, Folyamat, Átalakítás (információ/energia/anyag)
Matematikai absztrakció, amely dinamikus jelenség modelljéül szolgál.	G. Freeman	Matematikai nézőpont. A rendszer mint a dinamika matematikai modellje.	Modell, Matematika, Dinamika
Kölcsönható elemek integrált összessége, amely előre meghatározott funkció kooperatív végrehajtására szolgál.	R. Gibson	Az elemek kooperációját emeli ki egy közös funkció végrehajtása érdekében.	Integráció, Kölcsönhatás, Koperáció, Funkció
Objektumok halmaza az objektumok közötti és attribútumaik közötti relációkkal együtt.	A. Hall, R. Fagen	Formális, halmazelméleti meghatározás, amely az objektumok attribútumait is tartalmazza.	Objektumok, Relációk, Attribútumok
Entitások gyűjteménye..., amely fogadja... a bemeneteket és úgy tevékenykedik..., hogy kimeneteket állítson elő..., meghatározott bemeneti-kimeneti függvény maximalizálásának célját követve.	R. Kershner	Kibernetikai meghatározás, amely a célt a bemenet/kimenet átalakítási függvény optimalizálásaként tartalmazza.	Bemenetek, Kimenetek, Cél (függvény optimalizálása)
Térben és időben határolt tartomány, amelyben a részkomponensek funkcionális relációkkal kapcsolódnak össze.	J. Miller	A tér-időbeli határokat és a részek közötti funkcionális kapcsolatokat hangsúlyozza.	Határok (tér/idő), Funkcionális relációk
Matematikai szempontból... egységek közötti relációk összessége. Minél szorosabban összekapcsoltak a relációk, annál szervezettebb a rendszer...	A. Rapoport	Matematikai/strukturális nézőpont, fókuszban a relációk és a szervezettség mértéke.	Relációk, Szervezettség
Döntéshozatali és viselkedésértékelési feladatok által térben és időben összekapcsolt cselekvések (funkciók) halmaza...	S. Sengupta, R. Ackoff	Tevékenységalapú megközelítés. A rendszer mint irányítási feladatok megoldására szolgáló funkciók/cselekvések összessége.	Cselekvések/Funkciók, Feladatok, Döntéshozatal, Irányítás
Kifejezés... valamely szabályos... elrendezés... vagy valamely művelet végrehajtásához szükséges elemek összessége... megjelölésére.	A. Wilson, M. Wilson	Két jelentésre mutat rá: rendezett egész (struktúra) és egy művelethez szükséges elemek készlete (funkció).	Elrendezés/Rend, Művelet/Funkció
Elemek nemüres halmaza..., amelyben az elemek... meghatározott... relációkban, kapcsolatokban állnak egymással.	G. Kröber	Minimalista strukturális meghatározás.	Elemek, Relációk/Kapcsolatok
Absztrakt rendszer... absztrakt objektumok részlegesen összekapcsolt halmaza...	L. Zadeh, C. Desoer	Absztrakt rendszer formális meghatározása.	Absztrakció, Objektumok, Részleges kapcsoltság
Összekapcsolt cselekvő elemek halmaza.	O. Lange	Tömör meghatározás, amely az elemek aktivitását/cselekvését emeli ki.	Elemek, Kapcsolatok, Cselekvés
Az aktivitás bármely eloszlása egy láncolatban, amelyet valamely megfigyelő törvényszerűnek tekint.	G. Pask	Viselkedési/kibernetikai megközelítés, hangsúllyal a megfigyelhető törvényszerűségen és a megfigyelő szerepén.	Aktivitás, Törvényszerűség, Megfigyelő
Relációk szerint rendezett összekapcsolt... komponensek halmaza..., amelyet az integrált tulajdonságokban és funkciókban kifejeződő egység jellemez...	V. Sz. Tyuhtin	Ötvözi a komponenseket, relációkat, rendezettséget, egységet és az integrált tulajdonságokat/funkciókat.	Komponensek, Relációk, Rendezettség, Egység, Integrált tulajdonságok
A halmazt alkotó elemek relációinak és kapcsolatainak sokfélesége, amely egységes egészet alkot... szervezett halmaz...	A. D. Urszul	A kapcsolatok sokféleségét, az egészlegességet és a szervezettséget hangsúlyozza.	Relációk/Kapcsolatok, Sokféleség, Egészlegesség, Szervezettség
Szelektíven bevont komponensek komplexuma, amelynek kölcsönhatása... kölcsönös együttműködés jellegét ölti... egy fókuszált hasznos eredmény elérésére.	P. K. Anohin	Biológiai/funkcionális megközelítés. A komponensek „kölcsönös együttműködésének" hangsúlyozása egy „hasznos eredmény" elérése érdekében (Cél/Funkció).	Komponensek, Kölcsönös együttműködés, Hasznos eredmény (Cél/Funkció)
	L. A. Bljumenfeld	Részletes operacionális meghatározás, amely magában foglalja a kapcsolatokat, az elemek oszthatatlanságát, a környezettel való kölcsönhatás egészlegességét, valamint az identitás megőrzését az evolúció során.	Elemek, Kapcsolatok, Oszthatatlanság, Egészlegesség, Környezet, Evolúció/Identitás
Objektumok halmaza, amelyen... reláció realizálódik... Duális meghatározása... olyan objektumok halmaza, amelyek... rögzített... relációkkal rendelkező... tulajdonságokkal bírnak.	A. I. Uemov	Logikai-filozofikus megközelítés. Két duális meghatározást javasol objektumok/relációk, illetve objektumok/tulajdonságok alapján.	Objektumok, Relációk, Tulajdonságok (logikai struktúra)
Részek (elemek) kompozíciója, amelyek együttesen olyan viselkedést vagy jelentést hoznak létre, amely az egyes alkotóelemekben nem található meg.	Nemzetközi Rendszermérnöki Tanács (INCOSE)	Modern meghatározás a rendszermérnöki tudományból, amely a viselkedés vagy a jelentés emergenciáját emeli ki.	Részek/Elemek, Együttes hatás, Emergens viselkedés/jelentés

Az egységes rendszerdefiníció hiányának okai

• A megértés fejlődése: Az idők folyamán a rendszer fogalma egyre összetettebbé vált: a korai „szervezett halmaz" értelmezésektől a célok, a megfigyelő szerepe és a rendszer ábrázolási módjai bevonásáig.
• Kutatási kontextus és célok: A rendszer meghatározása az elemzés céljától, a vizsgálat szintjétől és a kutatási feladattól függ. Az elemzés különböző szakaszaiban különböző „munkadefiníciókat" fogalmaznak meg, amelyek a legfontosabb szempontokat emelik ki.
• Az objektumok és megközelítések sokfélesége: A rendszerek természetük szerint különböznek (például jól szervezett, rosszul szervezett, önszervező rendszerek), ami különböző modelleket és megközelítéseket igényel. Egyes esetekben a cél hiányozhat a meghatározásból (például természeti objektumok esetén).
• A rendszer mint kognitív konstruktum: A rendszer a valóság tudatos egyszerűsítésének és ábrázolásának eszköze. A valóság észlelésének és elemzésének különböző feladatai különböző rendszermodellek felépítését igénylik.