---
title: "Szavazás (döntéshozatal)"
source: "https://systems-analysis.info/int/Szavaz%C3%A1s_(d%C3%B6nt%C3%A9shozatal)"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Szavazás_(döntéshozatal)"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Hungarian"
revision_id: 7795
wiki_created_at: 2026-09-07T01:07:08Z
wiki_modified_at: 2026-09-07T01:07:08Z
downloaded_at: 2026-09-07T23:20:48Z
---

# Szavazás (döntéshozatal)

**Szavazás** — a kollektív döntéshozatal egyik alapvető mechanizmusa, amelynek segítségével a résztvevők (döntéshozók) kifejezik egyéni preferenciáikat az alternatívák egy halmazával kapcsolatban. Az egyéni preferenciák aggregálása alapján alakul ki a közös, kollektív döntés.

A szavazást olyan körülmények között alkalmazzák, amikor:

- egy adott halmazból egy vagy több alternatívát kell kiválasztani;
- a döntéshozatalban több személy vesz részt (csoport, kollektíva, szervezet);
- szükség van olyan eljárás betartására, amely biztosítja a választás méltányosságát, átláthatóságát és megalapozottságát.

## A szavazás lényege

A szavazás a választási lehetőségekhez való egyéni viszonyulás formalizált kifejezésének folyamata. A szavazás résztvevői (választók, szakértők, csoporttagok) meghatározott formában nyilvánítják ki véleményüket: egy vagy több lehetőség kiválasztásával, rangsorolásával vagy értékelésével.

A szavazás eredményét az egyéni szavazatok kollektív döntéssé való aggregálásának meghatározott eljárásával határozzák meg. A konkrét eljárás az alkalmazott szavazási szabálytól függ.

## A szavazás formái

A szavazás megszervezésének számos módja létezik, amelyek a preferenciák kifejezésének formájában különböznek egymástól:

- Egyszerű (majoritárius) szavazás — minden résztvevő egy alternatívát választ; az nyer, amelyik a legtöbb szavazatot kapta.
- Kumulatív szavazás — a résztvevő több szavazatát eloszthatja a különböző lehetőségek között.
- Rangsoroló szavazás — a résztvevők preferencia szerint rendezik sorba a lehetőségeket.
- Jóváhagyásos szavazás (approval voting) — a résztvevők tetszőleges számú lehetőséget jóváhagyhatnak; a legtöbb jóváhagyást kapott nyer.
- Elutasításos szavazás (disapproval voting) — rögzítik azokat az alternatívákat, amelyeket a többség elutasított.

## A preferenciák aggregálása

Az egyéni preferenciák csoportos döntéssé való aggregálása különböző szavazási szabályok alkalmazásával valósítható meg, amelyek mindegyike saját tulajdonságokkal, előnyökkel és korlátokkal rendelkezik. Ilyen szabályok például:

- az egyszerű többség szabálya;
- a relatív többség szabálya;
- a Borda-szabály (rangsorok alapján);
- a Condorcet-szabály (a páros összehasonlításokban győztes változat);
- a Copeland-, a Nanson-szabály stb.

A szavazási szabály megválasztása döntő jelentőségű az eredmény szempontjából, és azonos egyéni preferenciák esetén is különböző kimenetelhez vezethet.

## A szavazás problémái

- A szavazási eljárások számos ismert paradoxonnak és ellentmondásnak vannak kitéve, amelyek a preferenciák formális aggregálásának korlátait tükrözik:
- Condorcet-paradoxon — olyan helyzet, amelyben a kollektív preferenciák ciklikusnak bizonyulnak (A preferáltabb B-nél, B C-nél, de C preferáltabb A-nál), annak ellenére, hogy az egyéni preferenciák tranzitívak.
- A szavazó diktátor paradoxona — egyes szabályok esetén az egyik résztvevő ténylegesen meghatározhatja az eredményt.
- A méltányos aggregálás lehetetlensége (Arrow-tétel) — lehetetlen olyan univerzális szavazási szabályt alkotni, amely egyidejűleg teljesít számos ésszerű feltételt (tranzitivitás, a független alternatíváktól való függetlenség, a diktatúra kizárása stb.).

## A szavazás szerepe a döntéselméletben

A döntéselmélet keretein belül a szavazást a következőképpen értelmezik:

- a kollektív választás eszközeként, amely lehetővé teszi a csoporton belüli egyeztetési folyamat formalizálását;
- a preferenciák aggregálásának eljárásaként, amely tükrözi a kollektív vélemény struktúráját;
- a kompromisszumkeresés mechanizmusaként, különösen versengő érdekek esetén.