--- title: "Rendszerszemléletű gondolkodás" source: "https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s" wiki: "systems-analysis.info/int" article: "Rendszerszemléletű_gondolkodás" language: "hu" categories: - "Category:Hungarian" - "Category:Systems approach" revision_id: 6358 wiki_created_at: 2026-09-07T00:03:06Z wiki_modified_at: 2026-09-07T00:03:06Z downloaded_at: 2026-09-07T23:13:31Z --- # Rendszerszemléletű gondolkodás **Rendszerszemléletű gondolkodás** — összetett problémák elemzésének és megoldásának holisztikus megközelítése, amely az objektumot rendszerként értelmezi: egymással és a környezettel kölcsönhatásban lévő, egységes egészet alkotó, rendezett elemkomplexumként. ## Meghatározás A rendszerszemléletű gondolkodás az a képesség, amellyel nem az egyes részeket, hanem azok összefüggéseit és dinamikáját modellezzük és értjük meg az egységes struktúrán belül, figyelembe véve az emergencia jelenségét és előre jelezve a változások következményeit. ## Elméleti alapok - Általános rendszerelmélet (L. von Bertalanffy) – metateoretikus keret, amely a rendszerek működésének egyetemes törvényszerűségeit és hierarchiáját tárja fel.[\[1\]](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_note-1) - Kibernetika (N. Wiener) – a visszacsatolás és a rendszerek önszabályozásának tudománya, bevezeti a homeosztázis fogalmát. - A szükséges változatosság elve (W. R. Ashby) – egy rendszer csak akkor képes kezelni a külső hatásokat, ha belső állapotainak változatossága legalább akkora, mint a külső hatásoké. - Rendszerdinamika (J. Forrester) – készletek és folyamatok modellezése késések és visszacsatolások figyelembevételével. - „Puha" rendszerek módszertana (P. Checkland) – szociális és szervezeti problémák elemzésének megközelítése a résztvevők bevonásával és a problémás helyzet modellezésével. - Logikai-módszertani szempontok (V. N. Szadovszkij) – a rendszer jellemzőinek formalizálása: kapcsolatok, az elemek oszthatatlantsága, kölcsönhatás a külső környezettel és a struktúra időbeli megőrzése. ## Alapelvek 1. Egészlegesség – a rendszer több, mint részeinek összege; az emergens tulajdonságok nem vezethetők le a részekből. 2. Hierarchikusság – minden rendszer alrendszerekből áll, és maga is egy felsőbb rendszer részét képezi. 3. Visszacsatolás – hurkok, amelyeken keresztül a rendszer kimenete hatással van a bemenetére. 4. Dinamika és késések – időbeli késések és hatások felhalmozódásának figyelembevétele. 5. Adaptivitás és homeosztázis – önszabályozásra és az egyensúly helyreállítására való képesség. 6. Emergencia – a rendszer egészének olyan új tulajdonságai jelennek meg, amelyek az egyes elemekben nem találhatók meg. ## Történet 1. 1940–1960: L. von Bertalanffy (általános rendszerelmélet), N. Wiener (kibernetika), W. R. Ashby (a változatosság elve) munkái. 2. 1961: J. Forrester lefektette a rendszerdinamika alapjait ipari és gazdasági folyamatok modellezésére. 3. 1970–1972: V. N. Szadovszkij formalizálta a „rendszer" ismérveit, és megvizsgálta a rendszerszemléletű megközelítés módszertani paradoxonait. 4. 1980–1990-es évek: a „puha" rendszerek módszertanának fejlődése (Checkland), széles körű alkalmazás az irányításban és az informatikában. ## Rendszer-gondolkodás-tevékenység megközelítés (MMK) A rendszerszemléletű gondolkodás fejlődése a Szovjetunióban a G. P. Scsedrovickij vezette Moszkvai Módszertani Körhöz (MMK) kötődik. Ő javasolta a rendszer-gondolkodás-tevékenység módszertant (SMD), amelyben a gondolkodás és a tevékenység egymástól elválaszthatatlan rendszerfolyamatokként értelmezendők. Főbb gondolatok: - a rendszer mint a módszertan integráló elve, amely a gondolkodás és a tevékenység minden formáját átfogja. - A tevékenység mint önálló rendszer – a rendszerek elemzése projektek és gyakorlatok (szervezeti-tevékenység játékok) prizmáján keresztül történik a kollektív gondolkodás fejlesztése érdekében. - Reflexió és tervezés – a rendszerszemléletű gondolkodás magában foglalja a saját gondolatok tudatos irányítását és új ismeretek kitermelését a gondolkodás technológiáján keresztül. ### Az MMK kulcsszereplőinek hozzájárulása - G. P. Scsedrovickij – kidolgozta a rendszer rétegekre (folyamatok, struktúra, szervezet, morfológia) való bontásának koncepcióját, valamint a szervezeti-tevékenység játékok módszertanát a rendszerszemléletű gondolkodás gyakorlásához.[\[2\]](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_note-2)[\[3\]](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_note-3) - E. G. Judin – megfogalmazta a rendszerszerűség filozófiai alapjait, a tevékenységet egyetemes magyarázó kategóriaként és a rendszerelemzés kritériumaiként határozta meg. - V. A. Lefebvre – a reflexió és a gondolkodó szubjektumok modellezésének gondolatát hozta be (a reflexív játékok logikája). - I. V. Blauberg – Judinnal és Szadovszkijjal közös munkáiban megalapozta a rendszerszemléletű megközelítés általános elméleti elveit. ## Irodalom - Bertalanffy, L. von. *Az általános rendszerelmélet*. — Moszkva: Progress, 1979. - Szadovszkij, V. N. *Az általános rendszerelmélet alapjai*. — Moszkva: Nauka, 1974. - Blauberg, I. V., Judin, E. G. *A rendszerszemléletű megközelítés kialakulása és lényege*. — Moszkva: Nauka, 1973. - Wiener, N. *Kibernetika: avagy vezérlés és hírközlés az élőlényben és a gépben*. — Moszkva: Mir, 1965. - Forrester, J. *A változások logikája*. — Moszkva: Nauka, 1969. - Szadovszkij, V. N. *Az általános rendszerelméletek logikai-módszertani elemzése*. — Moszkva: Nauka, 1972. - Checkland, P. *A „puha" rendszerek módszertana*. — Leningrád: Politekhnika, 1981. - Volkova, V. N., Voronkov, V. A., Gyenyiszov, A. A. *Rendszerelmélet és rendszerelemzési módszerek az irányításban és a hírközlésben*. — Moszkva: Radio i szvjaz, 1983. - Peregudov, F. I., Taraszenko, F. P. *Bevezetés a rendszerelemzésbe*. — Moszkva: Vüszsaja skola, 1989. - Scsedrovickij, G. P. *A rendszerkutatás módszertanának problémái*. — Moszkva: Nauka, 1969. - Judin, E. G. *Rendszerszerűség és tevékenység*. — Moszkva: Progress, 1974. ## Jegyzetek 1. [↑](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_ref-1) «Системное мышление играет ведущую роль в широком диапазоне человеческой деятельности — от индустриального предприятия и средств вооружения до эзотерических тем чистой науки.» — Л. фон Берталанфи, 2. [↑](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_ref-2) «Системный подход оказывается формой методологического мышления, направленного на организацию коллективных форм действия.» — Г. П. Щедровицкий, Ежегодник 1975, С. 184. *(Системный подход как форма мышления для организации действия)* 3. [↑](https://systems-analysis.info/int/Rendszerszeml%C3%A9let%C5%B1_gondolkod%C3%A1s#cite_ref-3) «Мы должны конструировать систему не как объект природы, а как систему деятельности — искусственную, создаваемую по плану и проекту.» — Г. П. Щедровицкий, Ежегодник 1975, С. 183. ## Kapcsolódó szócikkek - Rendszerszemléletű megközelítés - Rendszerelemzés - A rendszer struktúrája - Rendszerdinamika - Emergencia - Rendszer-holizmus