---
title: "Preferenciák"
source: "https://systems-analysis.info/int/Preferenci%C3%A1k"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Preferenciák"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Decision-making"
  - "Category:Hungarian"
revision_id: 5737
wiki_created_at: 2026-09-06T23:53:23Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T23:53:23Z
downloaded_at: 2026-09-07T23:10:08Z
---

# Preferenciák

**Preferenciák** – a döntéshozó (DH) által valamely módon kifejezett ítélet arról, hogy az egyik lehetőség előnnyel rendelkezik-e a másikkal vagy az összes többivel szemben, avagy sem. Ez a választási folyamat alapvető összetevője, amely tájékozódási pontokat biztosít az alternatívák értékeléséhez és a döntés meghozatalához. A preferenciák kifejezhetők explicit módon (rangsorolás, ítéletek, szempontok formájában) vagy implicit módon – cselekvéseken, reakciókon vagy formális indoklás nélküli preferált választáson keresztül.

## A preferenciák szubjektivitása és racionalitása

A döntéselméletben a preferenciákat szubjektívnek tekintik, ugyanakkor feltételezik, hogy a DH racionálisan cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a választásnak belső következetességű logikát kell követnie, amely tükrözi az adott személy céljait, érdekeit és értékrendszerét. Ebben az összefüggésben nincs egyetlen „objektívan" legjobb döntés, mivel a különböző döntéshozók eltérően értelmezhetik ugyanazokat a lehetőségeket, és szubjektívan legjobb döntést hoznak.

A preferenciák megnyilvánulnak:

- a lehetőségek értékelésénél és összehasonlításánál,
- a meghatározó jellemzők kiemelésénél,
- az alternatívák elfogadhatóságának vagy dominanciájának értékelésénél.

## Explicit és implicit preferenciák

- Explicit preferenciák – formalizáltak, és döntési szabályok vagy választási modellek formájában megjeleníthetők.
- Implicit preferenciák – viselkedésen, megfigyelésen vagy a DH-val folytatott iteratív párbeszéd révén tárhatók fel. Rögzítésük nehézkes, különösen nagy számú alternatíva esetén, illetve csoportos döntéshozóknál, akiknek eltérő értékalapjaik vannak.

## Keret (Frame)

A döntéselmélet elismeri a **feladatformulázás** és az **információ-bemutatás kontextusának** hatását a DH viselkedésére. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a döntés eltérően észlelhető, attól függően:

- a lehetőségek bemutatásának sorrendjétől;
- a kiemelt jellemzőktől és tulajdonságoktól;
- a probléma kontextuális értelmezésétől.

Így a **feladatformulázás, a reprezentáció nyelve és az értékelési struktúra** olyan eszközökké válnak, amelyek képesek megváltoztatni a preferenciák struktúráját. Ez megfelel annak, amit a kognitív pszichológiában *kerethatásként* (frame-effektus) írnak le – amikor a preferenciák az információ tálalásának módjától függően változnak.

## A preferenciák ellentmondásai és következetlensége

Még az explicit preferenciafogalmazás esetén is előfordulhat, hogy a DH:

- logikai ellentmondásokat enged meg,
- következetlen,
- tévesen értékeli az alternatívákat.

Ezeket a sajátosságokat figyelembe veszik a döntéstámogató rendszerek tervezésénél, amelyek a preferenciák interaktív finomítását feltételezik.

## A preferenciák modellezése

A preferenciák formalizálásának megközelítései:

- Relacionális modellek – a preferenciákat bináris relációkként írják le (preferencia, ekvivalencia, összehasonlíthatatlanság).
- Verbális elemzési módszerek – a szempontok kvalitatív leírásán és a természetes nyelvhez közelálló szubjektív fokozati rendeken alapulnak.
- Aggregációs modellek – a preferenciákat súlykoefficienseken és értékelési függvényeken keresztül fejezik ki, amelyek lehetővé teszik a szempontok összesített értékbe való aggregálását.

Minden modellnek vannak korlátai, és eltorzíthatja a tényleges preferenciákat, különösen akkor, ha azokat számszerűen próbálják értelmezni – amit a kvalitatív jellemzők univerzális skálázásának kritikájában is hangsúlyoznak.