---
title: "Kritérium"
source: "https://systems-analysis.info/int/Krit%C3%A9rium"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Kritérium"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Decision-making"
  - "Category:Hungarian"
  - "Category:Operations research"
  - "Category:Systems analysis"
  - "Category:Systems engineering"
  - "Category:Terminology"
  - "Category:Terms"
revision_id: 3521
wiki_created_at: 2026-09-06T23:22:04Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T23:22:04Z
downloaded_at: 2026-09-07T22:57:24Z
---

# Kritérium

**Kritérium** — olyan ismérv, amelynek alapján valaminek az értékelése, meghatározása vagy osztályozása történik; az értékelés mértéke.

A kritérium egy kiemelt sajátosság, amelynek segítségével valamely tárgy vagy jelenség jellemezhető.

## Általános tudományos szempont

Tágabb értelemben a kritériumot olyan ismérvként vagy mértékként határozzák meg, amelynek alapján valaminek az értékelése, meghatározása vagy osztályozása történik​. Azaz a kritérium az objektumok és jelenségek összehasonlításának egyetemes alapjaként szolgál. A kritériumokat gyakran a minőségi célok mennyiségi modelljeiként értelmezik: céljuk a célkitűzések formalizálása és megközelítése, miközben mérhető mutatókként maradnak fenn​. Így a tudományban a kritérium olyan objektív jellemzőként jelenik meg, amely lehetővé teszi az alternatívák objektív összehasonlítását vagy a feltételek megfelelőségének ellenőrzését.

## Kritérium a rendszerelemzésben

A kritériumok bizonyos értelemben a minőségi célok mennyiségi modelljei. Valóban, a kialakított kritériumok a továbbiakban bizonyos mértékig helyettesítik a célokat. A kritériumokkal szemben elvárás, hogy a lehető legjobban megfeleljenek a céloknak, és azokhoz hasonlók legyenek. Ugyanakkor a kritériumok nem eshetnek egybe teljes mértékben a célokkal, mivel azokat eltérő módon rögzítik. A célokat egyszerűen megnevezik. A kritériumokat viszont valamilyen mérési skálán kell kifejezni. Nem ritka a „kritérium" fogalmának egy kissé eltérő, de szintén teljesen jogszerű értelmezése sem, amikor a kritérium szerepét a kapott eredmény minőségi oldala, a cél elérése tölti be. Ebben az értelmezésben a „kritérium" fogalma elkülönül a „mutató" és a „paraméter" fogalmától. E megközelítésben ugyanazon kritériumhoz több mutató és paraméter is tartozhat.

A megoldást igénylő problémás helyzetek különböző típusú bizonytalanságokat tartalmaznak, amelyek feltételesen visszavezethetők a természet, az ember és a probléma megoldásának céljaiból eredő bizonytalanságokra. A bizonytalanság leküzdése érdekében az adott feladat egyszerűsített megjelenítéséhez és modellek felépítéséhez folyamodnak, ami mindig informális és nem szabályozott eljárás. A kiválasztási feladat egyszerűsítésének egyik legelterjedtebb megközelítése az, hogy kiegészítő információt nyernek a vizsgált változatok (alternatívák, objektumok) kritériumok nyelvén való leírásával.

A problémás helyzet leírásához használt kritériumok összességének az alábbi követelményeket kell teljesítenie:

- teljesség — a kritériumok készletének tükröznie kell a vizsgált probléma valamennyi lényeges aspektusát, megoldásának minőségét és a változatok főbb jellemzőit;
- felbonthatóság — a kritériumok összetételének egyszerűsítenie kell a probléma leírását és elemzését, lehetővé kell tennie a változatok különböző jellemzőinek és a probléma megoldása minőségének különböző szempontjainak értékelését;
- nem-redundancia — a kritériumok száma minimálisan szükséges kell, hogy legyen a feladat megoldásához, a kritériumok tartalmilag nem ismételhetik egymást;
- átláthatóság — a kritériumok tartalmát és értelmét, a kritériumok skáláin szereplő értékelési fokozatok megfogalmazásait a döntéshozatali folyamat valamennyi résztvevőjének egyértelműen kell értenie.

## Kritérium a döntéselméletben

A kritérium — a döntéselméletben a döntési feladat olyan eleme, amelynek alapján a döntéshozó (DH) az alternatívák halmazából valamely alternatívát választ.

A döntéselméletben a kritériumot metrikus vagy szimbolikus mutatóként értelmezik, amelynek alapján a döntéshozó az alternatívákat értékeli​. A kritérium formalizálja a feladat célját — például a profit maximalizálását vagy a kockázat minimalizálását —, és a legjobb változat kiválasztásának szabályaként szolgál. Ha több kritérium merül fel (többkritériumos feladat), az elemzés tárgya valamennyi fontos mutatót kielégítő kompromisszumos megoldás megtalálása lesz.

## Tudományos-módszertani szempont

Módszertani szempontból a kritériumok olyan szabályok vagy feltételek szerepét töltik be, amelyek biztosítják a tudományos kutatás megalapozottságát. Az episztemológiában például megfogalmazzák a *tudományosság kritériumát* — a tudományos tudás demarkációjának szabályát. K. Popper a „falszifikálhatóság kritériumát" javasolta: a tudományos hipotézisnek lehetővé kell tennie az ellenőrzést és a cáfolat lehetőségét. Tágabb értelemben a módszertani kritériumok meghatározhatják a modellek korrektségére, a bizonyítékok teljességére vagy a kísérlet megismételhetőségére vonatkozó követelményeket. Az így meghatározott kritériumok szigorú megközelítést garantálnak a tudományos következtetések kialakításához és a kapott eredmények megfelelőségéhez.

## Filozófiai szempont

A filozófiában a kritériumot az ítélet vagy tény igazságának mércéjeként értelmezik. Az episztemológia és a gnoszológia éppen az „igazság kritériumait" vizsgálja, azaz azokat az alapokat, amelyek alapján az igaz és hamis állítások megkülönböztethetők. A különböző filozófiai irányzatok eltérő kritériumokat javasolnak: egyesek a formális ellentmondás-mentességre és a logikai helyességre támaszkodnak, mások a tapasztalattal vagy a gyakorlati eredménnyel való egyezésre. A klasszikus empirizmus képviselői (Hume, Russell) az igazságot az érzetekkel való egyezésen keresztül határozták meg, a pragmatisták pedig a képzetek hasznosságán és gyakorlati sikerességén keresztül​. Az idealista és logikai hagyományokban a hangsúly a tudás belső koherenciájára helyeződik. Külön megjegyzendő, hogy a marxista filozófia szerint „a gondolkodás tárgyi igazságának meglétét a gyakorlat dönti el"​ — a gyakorlat az igazság kritériumaként jelenik meg. Így a kritérium filozófiai értelmezése az ismerés alapvető elveinek megválasztásához kapcsolódik, amelyek meghatározzák a tudás hitelességének mértékét.

## Nyelvészeti szempont

A „kritérium" terminus a görögből (κριτήριον, a krínō „megkülönböztetek, ítélek" szóból) latin és francia közvetítéssel került át a nyelvekbe. Az értelmező szótárak a „kritériumot" „olyan ismérvként határozzák meg, amelynek alapján valaminek az értékelése, meghatározása vagy osztályozása történik"​. Így a nyelvben a „kritérium" egy nyelvi fogalmat jelöl — a döntések meghozatalának vagy valamely tárgyra vonatkozó ítéletek alkotásának alapját.