---
title: "Forgatókönyv-elemzés"
source: "https://systems-analysis.info/int/Forgat%C3%B3k%C3%B6nyv-elemz%C3%A9s"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Forgatókönyv-elemzés"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Hungarian"
revision_id: 2285
wiki_created_at: 2026-09-06T23:01:32Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T23:01:32Z
downloaded_at: 2026-09-07T22:50:19Z
---

# Forgatókönyv-elemzés

**Forgatókönyv-elemzés** — olyan előrejelzési és értékelési módszer, amely az események lehetséges fejlődési változatait vizsgálja bizonytalansági feltételek között, és a döntések megalapozottságának növelésére szolgál. Alapja alternatív forgatókönyvek halmazának felépítése, amelyek a környezet különböző hipotetikus állapotait és a döntések lehetséges kimeneteleit tükrözik, azzal a céllal, hogy feltárják a stabil és hatékony viselkedési stratégiákat.

A döntéselmélet keretein belül a forgatókönyv-alapú megközelítés a következő eszközként alkalmazzák:

- a bizonytalanság és az információhiány leküzdésére,
- összetett problémás helyzetek strukturálására,
- a különböző külső feltételek melletti döntési következmények elemzésére,
- stratégiák felépítésére és összehasonlítására kockázat és többváltozatúság körülményei között.

## A forgatókönyv-elemzés rendeltetése és feladatai

A forgatókönyv-elemzést a következő esetekben alkalmazzák:

- a döntések következményeinek előrejelzésére instabil körülmények között,
- stratégia kiválasztásakor alternatív fejlődési irányok közül,
- különböző kimenetelek esetén is hatékony, stabil döntések megalapozásához,
- külső tényezőkhöz kapcsolódó sebezhetőségek és kockázatok értékelésekor.

A kulcsfeladat — valószínűsíthető, logikailag következetes forgatókönyvek rendszerét felépíteni, amelyek lefedik a helyzet fejlődésének jelentős változatait, majd összehasonlítani a kiválasztott döntések következményeit az egyes forgatókönyvek között.

## Kapcsolat a bizonytalansággal és a kockázattal

A forgatókönyv-alapú megközelítés hatékony eszköze a **bizonytalanság figyelembevételének és értelmezésének**:

- **hiányos információ** esetén (statisztikai hiány, részleges megfigyelhetőség),
- **kockázatos döntések** körülményei között (sztochasztikus tényezők, valószínűségek),
- **több résztvevő** jelenléte vagy **érdekellentétek** esetén (játékelméleti forgatókönyvek).

Lehetővé teszi, hogy ne csak a „legjobb" és „legrosszabb" eseteket vegyük figyelembe, hanem a közbenső, lehetséges és valószínűsíthető kimeneteleknek teljes skáláját is.