---
title: "Encoder–decoder architektúra"
source: "https://systems-analysis.info/int/Encoder%E2%80%93decoder_architekt%C3%BAra"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Encoder–decoder_architektúra"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Hungarian"
  - "Category:Large language models"
  - "Category:Machine learning"
revision_id: 1982
wiki_created_at: 2026-09-06T22:56:54Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T22:56:54Z
downloaded_at: 2026-09-07T22:48:47Z
---

# Encoder–decoder architektúra

**Kódoló-dekódoló modellek** (ang. Encoder-Decoder Models) — a neurális hálózatok architektúráinak egy osztálya, amelyet **sorozat-sorozattá alakítási (sequence-to-sequence, seq2seq)** feladatok megoldására terveztek. Ez az architektúra két fő komponensből áll:

- **Kódoló (encoder):** Feldolgozza a bemeneti sorozatot, és kompakt numerikus reprezentációvá sűríti (kontextusvektorrá vagy rejtett állapotok sorozatává).
- **Dekódoló (decoder):** Átveszi ezt a reprezentációt, és annak alapján előállítja a kimeneti sorozatot.

Ez az architektúra számos természetes nyelvfeldolgozási (NLP) és számítógépes látással kapcsolatos feladat alapját képezi, mint például a gépi fordítás, a szövegösszefoglalás és a képfeliratok generálása.

## Koncepció

A kódoló-dekódoló architektúra alapötlete a **megértés** és a **generálás** feladatainak szétválasztása. A kódoló felelős a bemeneti sorozat megértéséért, kinyerve belőle az összes szükséges szemantikai információt. A dekódoló felelős az új sorozat generálásáért, felhasználva a kódoló által biztosított információt.

Ez lehetővé teszi a modell számára, hogy különböző hosszúságú sorozatokkal dolgozzon bemeneten és kimeneten egyaránt, ami korábbi architektúrák esetén nehézséget okozott.

## Az architektúra fejlődése

### Korai RNN/LSTM alapú modellek

Eredetileg a kódoló-dekódoló architektúrát rekurrens neurális hálózatokkal (RNN) vagy azok továbbfejlesztett változatával, az LSTM-mel valósították meg.

- **Kódoló:** Az RNN-kódoló tokenről tokenre dolgozta fel a bemeneti sorozatot, és kimenetként egyetlen **kontextusvektort** adott – az utolsó token feldolgozása utáni rejtett állapotot, amelynek az egész sorozat információját kellett tartalmaznia.
- **Dekódoló:** Az RNN-dekódolót ezzel a kontextusvektorral inicializálták, és autoregresszíven generálta a kimeneti sorozatot.

Ennek a megközelítésnek fő hátránya a „szűk keresztmetszet" problémája volt: a bemeneti sorozat összes információját egyetlen rögzített hosszúságú vektorba kellett sűríteni, ami információveszteséghez vezetett, különösen hosszú sorozatok esetén.

### Az attention mechanizmus bevezetése

Áttörést hozott az **attention mechanizmus** bevezetése (Bahdanau et al., 2014).

- **Működési elv:** Ahelyett, hogy egyetlen kontextusvektorra támaszkodna, a dekódoló a generálás minden lépésénél „figyel\\ a kódoló **összes** rejtett állapotára. Attention súlyokat számít, amelyek megmutatják, hogy a bemeneti sorozat mely részei a legrelevánsabbak az aktuális kimeneti token generálásához.
- **Előnyök:** Ez megoldotta a „szűk keresztmetszet" problémáját, és lehetővé tette a modell számára a hosszú sorozatokkal való hatékony munkát, jelentősen javítva a minőséget, különösen a gépi fordításban.

### A Transformer architektúra

2017-ben az „Attention Is All You Need" című cikkben bemutatták a **Transformer** architektúrát, amely teljesen elhagyta a rekurrenciát az attention mechanizmus javára.

- **Transformer kódoló:** Rétegek egymásra épülő sorozatából áll, amelyek mindegyike **self-attention** mechanizmust használ az egyes bemeneti tokenek kontextualizált reprezentációinak létrehozásához.
- **Transformer dekódoló:** Rétegek egymásra épülő sorozatából áll, amelyek mindegyikének kétféle attention mechanizmusa van:
  - **Maszkolt self-attention:** A kimeneti sorozat már generált részének feldolgozásához.
  - **Cross-Attention (keresztirányú figyelem):** A kódoló kimeneti reprezentációira való „figyeléshez\\.

Ez az architektúra a seq2seq feladatok szabványává vált magas teljesítménye és a számítások párhuzamosíthatósága miatt.

## Alkalmazások

A kódoló-dekódoló architektúra feladatok széles körének szabványa:

- **Gépi fordítás:** Mondatok átalakítása egyik nyelvről a másikra.
- **Automatikus szövegösszefoglalás:** Hosszú dokumentum rövid kivonatának elkészítése.
- **Párbeszédrendszerek:** Válasz generálása a felhasználó megszólalására.
- **Képfeliratok generálása (Image Captioning):** A kódoló (gyakran konvolúciós neurális hálózat alapján) feldolgozza a képet, a dekódoló (gyakran RNN vagy Transformer) pedig szöveges leírást generál hozzá.
- **Beszédfelismerés:** Hangjelek szöveges átírássá alakítása.

## Főbb modellek

- **Eredeti Transformer** (Vaswani et al., 2017): A modell, amely bevezette ezt az architektúrát.
- **BART** (Bidirectional and Auto-Regressive Transformers): A Facebook modellje, amelyet „elrontott\\ szöveg helyreállítási feladaton tanítanak elő. A kódoló kétirányú (mint a BERT), a dekódoló autoregresszív (mint a GPT).
- **T5** (Text-to-Text Transfer Transformer): A Google modellje, amely egységesíti az összes NLP feladatot azzal, hogy szöveg-szöveggé alakítási problémaként kezeli őket. A T5 kiemelkedő eredményeket ért el számos benchmark teszten.

## Összehasonlítás más architektúrákkal

| Architektúra        | Fő feladat                 | Komponensek       | Tipikus modellek              |
|---------------------|----------------------------|-------------------|-------------------------------|
| **Kódoló-dekódoló** | Sorozat-sorozattá alakítás | Kódoló + Dekódoló | T5, BART, eredeti Transformer |
| **Csak kódoló**     | Szövegértés                | Csak kódoló       | BERT, RoBERTa                 |
| **Csak dekódoló**   | Szöveggenerálás            | Csak dekódoló     |                               |

Transformer alapú kulcsarchitektúrák összehasonlítása

- 

## Irodalom

- Bahdanau, D. et al. (2014). *Neural Machine Translation by Jointly Learning to Align and Translate*. arXiv:1409.0473.
- Sutskever, I. et al. (2014). *Sequence to Sequence Learning with Neural Networks*. arXiv:1409.3215.
- Luong, M.-T. et al. (2015). *Effective Approaches to Attention-based Neural Machine Translation*. arXiv:1508.04025.
- Wu, Y. et al. (2016). *Google's Neural Machine Translation System: Bridging the Gap between Human and Machine Translation*. arXiv:1609.08144.
- Vaswani, A. et al. (2017). *Attention Is All You Need*. arXiv:1706.03762.
- Britz, D. et al. (2017). *Massive Exploration of Neural Machine Translation Architectures*. arXiv:1703.03906.
- Lewis, M. et al. (2020). *BART: Denoising Sequence-to-Sequence Pre-training for Natural Language Generation*. arXiv:1910.13461.
- Raffel, C. et al. (2020). *Exploring the Limits of Transfer Learning with a Unified Text-to-Text Transformer*. arXiv:1910.10683.
- Dong, L. et al. (2019). *Unified Language Model Pre-training for Natural Language Understanding and Generation*. arXiv:1905.03197.
- Zhang, J. et al. (2020). *PEGASUS: Pre-training with Extracted Gap-Sentences for Abstractive Summarization*. arXiv:1912.08777.
