---
title: "Döntéshozatal kockázati körülmények között"
source: "https://systems-analysis.info/int/D%C3%B6nt%C3%A9shozatal_kock%C3%A1zati_k%C3%B6r%C3%BClm%C3%A9nyek_k%C3%B6z%C3%B6tt"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Döntéshozatal_kockázati_körülmények_között"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Decision-making"
  - "Category:Hungarian"
revision_id: 1783
wiki_created_at: 2026-09-06T22:53:55Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T22:53:55Z
downloaded_at: 2026-09-07T22:47:43Z
---

# Döntéshozatal kockázati körülmények között

**Döntéshozatal kockázati körülmények között** — ez a legjobb alternatíva kiválasztásának folyamata olyan helyzetben, amikor az eredmény nem csupán a döntéshozó személy (DHS) cselekedeteitől függ, hanem véletlenszerű tényezőktől is, amelyek valószínűsége ismert vagy megalapozottan becsülhető. Az ilyen helyzeteket **hiányos meghatározottság** jellemzi: a lehetséges kimeneteleket ismerjük, de egy adott választás eredménye nem teljes mértékben előre meghatározott, csupán bizonyos valószínűséggel.

## A kockázati helyzet sajátosságai

A kockázati helyzet feltételei közé tartoznak azok a feladatok, amelyekben:

- a külső környezet lehetséges állapotai (forgatókönyvek) ismertek és felsorolhatók;
- minden egyes állapothoz hozzárendelhető bekövetkezésének numerikus valószínűsége;
- a választás eredménye egy véletlenszerű érték, amely a döntés és a bekövetkezett környezeti állapot együttes hatásától függ.

Eltérően a teljes meghatározottságtól, ahol az eredmény egyértelmű, és a bizonytalanságtól, ahol a valószínűségek ismeretlenek, a kockázati helyzetek lehetővé teszik valószínűségi feltevéseken alapuló numerikus értékelések alkalmazását.

## A kockázati körülmények közötti választás fő kritériumai

- **Várható hatékonyság kritériuma (várható érték)** — a legnagyobb súlyozott átlagos eredménnyel rendelkező alternatívát választják.
- **Savage-kritérium (a maximális megbánás minimalizálása)** — nem az abszolút hatékonyságot veszi figyelembe, hanem az optimális döntéstől való eltérés maximális lehetséges „kárát" minden egyes állapotban.
- **Hurwicz-kritérium** — a pesszimizmust és az optimizmust ötvözi.
- **Entrópia-kritérium** — figyelembe veszi a valószínűségeloszlás bizonytalanságának mértékét, és törekszik a választás információs kockázatának csökkentésére.
- **Germeier-kritérium** — a veszteségek minimalizálására irányul, különösen olyan feladatoknál, ahol a hiba következményei kritikusak.

A kritérium megválasztása a DHS magatartási sajátosságaitól függ: a kockázatvállalási hajlamtól, a felelősség mértékétől, az elemzés céljától (bevétel maximalizálása, veszteség minimalizálása, eredmény stabilitása).

## A valószínűségek szubjektív értékelése

A valószínűségek szubjektív értékeléseit a DHS tapasztalat, ítéletek és szakértői információk alapján alakítja ki. Ez különösen aktuális olyan helyzetekben, ahol nincsenek statisztikai adatok, vagy az események valószínűsége objektívan nem mérhető. A szubjektív valószínűségeket az objektívekhez hasonlóan alkalmazzák, de gondos ellenőrzést és egyeztetést igényelnek a döntéshozatali eljárás keretein belül.

## Eszközök és a döntések megjelenítése

- **Részleges hatékonysági mátrixok** — az eredmények értékelését tartalmazzák az „alternatíva × környezeti állapot" kombinációk összességére;
- **Döntési fák** — szemléltetik az egymást követő választásokat és az egyes szakaszok valószínűségeit;

<!-- -->

- **Hasznosságfüggvények** — lehetővé teszik, hogy ne csupán az eredményt, hanem a DHS ahhoz való szubjektív viszonyát is figyelembe vegyük.