---
title: "Alternatíva (döntéshozatal)"
source: "https://systems-analysis.info/int/Alternat%C3%ADva_(d%C3%B6nt%C3%A9shozatal)"
wiki: "systems-analysis.info/int"
article: "Alternatíva_(döntéshozatal)"
language: "hu"
categories:
  - "Category:Decision theory"
  - "Category:Decision-making"
  - "Category:Hungarian"
revision_id: 299
wiki_created_at: 2026-09-06T22:31:43Z
wiki_modified_at: 2026-09-06T22:31:43Z
downloaded_at: 2026-09-07T22:39:13Z
---

# Alternatíva (döntéshozatal)

**Alternatíva** a döntéselmélet kontextusában – egy lehetséges cselekvési változat, amely a döntéshozó számára elérhető valamely cél elérése vagy probléma megoldása érdekében. Másképpen fogalmazva, az alternatíva egy önálló döntés, amely kiválasztható valamely halmazból. Legalább két alternatíva megléte az értelmes választás szükséges feltétele.

## Alternatívák a klasszikus döntéselméletben

A klasszikus döntéselmélet a teljesen racionális választás feltételezéséből indul ki. Ilyen megfogalmazásban a döntési feladat alternatívák halmazán keresztül formalizálódik, amelyek közül a racionális ágens a legjobbat választja ki. Minden alternatíva egy konkrét döntést képvisel, amelyet a döntéshozó megvalósíthat. A klasszikus elmélet általában feltételezi, hogy az alternatívák halmaza előre adott és ismert a döntéshozó számára, valamint hogy a döntéshozó képes **azonosítani az összes alternatívát és értékelni minden változat következményeit**.

Bizonyosság esetén minden alternatíva egyetlen, ismert kimenethez vezet; **bizonytalanság** esetén az eredmény külső tényezőktől (természeti állapotoktól) függ. A racionális stratégia optimalitási kritériumokon alapul: a várható érték maximumának kritériuma szerint a legnagyobb várható értékű alternatívát választják; összetettebb megközelítés a várható hasznosság maximalizálása.

# Alternatívák a többkritériumos döntéselemzésben

**A többkritériumos döntéselemzés** (MCDM) kritériumok halmazán értékeli az alternatívákat. Számos alternatíva és kritérium esetén a feladat az alternatívák rangsorolása vagy a legjobb kiválasztása.

Az MCDM alapját az **alternatívák értékelési mátrixa** képezi, ahol a sorok az alternatívák, az oszlopok a kritériumok, a cellákban pedig a Kj(ai) értékek szerepelnek.

Kulcsfogalom a **Pareto-dominancia**: az X alternatíva dominálja Y-t, ha minden kritérium szerint nem rosszabb, és legalább egy szerint jobb. A dominált alternatívákat kizárják. **Kritériumok konfliktusa** esetén (amikor egy változat egyes mutatók szerint jobb, másokhoz képest rosszabb) Pareto-optimális megoldások halmaza alakul ki.

A többkritériumos alternatívák összehasonlításának módszerei a következők:

- Egységes **hasznossági függvény** felépítése (pl. értékelések súlyozott összege)
- **Páronkénti összehasonlítások** (Saaty AHP módszere)
- **Outranking megközelítések** (ELECTRE, PROMETHEE)

Az MCDM gyakran integrálódik **a bizonytalanság figyelembevételével**, amikor a kritériumok valószínűségi jellegűek, vagy az értékelések homályosan kifejezettek, ötvözve a kockázat alatti döntéselmélet elemeit.

# Alternatívák osztályozása

- **Diszkrét és folytonos alternatívák.** Az alternatívák halmaza lehet véges és diszkrét, vagy végtelen (kontinuális). Folytonos paraméterek esetén a feladat matematikai optimalizálási problémává alakul.
- **Kölcsönösen kizáró és kombinálható alternatívák.** Az alternatívák általában kölcsönösen kizárók (egyet választanak). Néha több változat vagy kombinációjuk kiválasztása is megengedett, magasabb szintű alternatívát alkotva egyszerű elemek halmazaként.
- **Domináló és dominált alternatívák.** A dominancia elve szerint az A alternatíva dominálja B-t, ha minden kritérium szerint A eredménye nem rosszabb B-nél, egyes kritériumok szerint pedig jobb. A dominált alternatívákat kizárják a vizsgálatból. A nem dominált alternatívákat hatékonynak tekintik, és ezek alkotják a Pareto-optimális megoldások halmazát.
- **Statikus és dinamikus alternatívák.** Egyszerű modellekben egyszeri választás történik, összetett többlépéses feladatokban az alternatívákat minden egyes szakaszban megvizsgálják a döntési fa modell alkalmazásával.

# Az alternatívák megjelenítésének és összehasonlításának módszerei

A döntéselemzéshez a következő eszközök használatosak:

**Döntési mátrix** – táblázat, amelynek sorai az alternatívák, oszlopai az értékelési tényezők. Fő típusok:

- „Alternatívák × kimenetek" mátrix (payoff-mátrix) bizonytalansági feladatokhoz
- „Alternatívák × kritériumok" mátrix többkritériumos feladatokhoz

**Döntési fa** – a döntések és események sorrendjének grafikus sémája. Tartalmazza: döntési csomópontokat (négyzetek) – alternatívák kiválasztása, valószínűségi csomópontokat (körök) – véletlenszerű kimenetek; ágakat és végső kimeneteket eredményekkel. A fa lehetővé teszi minden stratégia értékének kiszámítását a „visszagöngyölítés" módszerével, különösen hasznos szakaszos döntéseknél.

**Preferencia- és hasznossági függvények** minden változathoz egy számot rendelnek, amely a preferencia mértékét tükrözi. Alkalmazásuk:

- Különböző dimenziójú kritériumok egységes skálára való átalakítása
- A választás matematikai optimalizálása
- Alternatívák rangsorolása és „mi lenne, ha" elemzés

Egyéb eszközök közé tartoznak a döntési diagramok, hatékonysági határok és interaktív döntéstámogató rendszerek.

# Korlátozott racionalitás és az alternatívaválasztás viselkedési szempontjai

**A korlátozott racionalitás** (Herbert Simon koncepciója) olyan helyzeteket ír le, amikor hiányoznak az erőforrások az optimális megoldás megtalálásához. A maximalizálás helyett a **satisficing** stratégiát alkalmazzák – a „elég jó" megoldás keresését, amikor az ember az első kielégítő alternatívát választja anélkül, hogy az összes lehetséges változatot elemezné.

**Heurisztikus választási stratégiák** azt mutatják, hogy az emberek egyszerűsített szabályokat alkalmaznak:

- **Eliminálás szempontok alapján**: alternatívák fokozatos kiszűrése fontos kritériumok szerint
- **Lexikografikus választás**: az előnyt annak az alternatívának adják, amely a fő kritérium szerint a legjobb

**A kontextus és az alternatívák bemutatásának hatása** a következő jelenségekben nyilvánul meg:

- **Csali-hatás**: egy dominált alternatíva hozzáadása megváltoztatja a főbb opciók közötti preferenciákat
- **Választás paradoxona**: a változatok túlbősége megnehezíti a döntéshozatalt
- **Keretezési hatás**: egyazon alternatíva eltérő bemutatása befolyásolja a választást